Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]
mind a két nemet fogják illetni (utrique sexui semper deservient)». Tekintve azt, hogy az 1723 : 2. tcz. 7. §-a akkor, mikor a trónutódlást a leány ágra átviszi, tartalmazza az utriusque sexus záradékot, és pedig úgy, hogy megjelöli előbb Károly, József és Lipót leányait és azután ezeknek mind a két nembeli utódait, igen valószínűnek tartom, hogy a törvényhozók szeme előtt akkor a Hk. szabálya lebegett, a melynek analóg alkalmazása szerint a nők egyforma joggal örökölnek a férfiakkal, s többé a fiági leszámlázok nem zárják ki, vagy előzik meg a nőági leszármazókat. (És pedig annál inkább tartom valószínűnek, hogy az utriusque sexus kitételt ily értelemben használták, mert míg az 1723 : 2. tcz. több kifejezése, mint láttuk a pactum mutual successionisból, a pragmatika sanctioból van véve az «utriusque sexus» záradékot ezen rendelkezések közül csak a pragmatika sanctio egy helyének latin fordításában találjuk, ott is más vonatkozásban, úgy hogy ez is azt mutatja, hogy eme kitételt Szluha a magyar jogból, a Hk.-ből vette, úgy itt, mint már a Genuina Informatióban.) Ismeretes volt a magyar jogrendszerben az örökösödésnek a nőágra való átvitele olyképen is, hogy egy meghatározott nőágban ismét csak a fiák örököltek. Ez volt az ú. n. praefectio, mit magyarul fiúsításnak mondanak s melyről a Hk. I. r. 17. czímének 4. és 7. §-a szól. «Mert a fiú és női nemet (jus fcemineum seque veluti masculinum) egyaránt«, így mondja a Hk., «csak az apai vagy anyai pénzen vásárolt stb. birtokjogok illetik stb., továbbá azok a birtokjogok is, melyekben a király i felség által valamely leányok vagy asszonyok (aliquae puellse vei fceminae) mind a két nemre nézve (quoad utrumque sexum) prseficiáltatnak. 7. §í Ázt mondtam kiemelve : mind a két nemre nézve'(quoad utrumque sexum), mert abban az esetben, ha a királyi felség valamely leányt vagy asszonyt az apai vagy fitest- véri jogokban egyszerűen prseficiál (praefecerit) valóságos örökössé és Autóddá (in verum hseredem et successorem masculinum), nem iktatván be ugyanis a prseficiáló levélbe mind a két nemet (non inserendo scilicet in litaris praefectionalibus utrumque sexum), akkor az ilyen birtokjogok az asszony halálával csupán a fiakra, ha ilyenek vannak, különben pedig ismét a királyi fiscusra háramlanak». Ha az 1723 : 2. tcz.-ben az örö3!* 125
