Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)
Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]
16 hatatlan és elválaszthatatlan birtoklása itt önállóan van kimondva, nem arra való tekintettel, hogy az öröklési jog állítólag az osztrák főherczegségben való utódokra vitetik át, a mi abból is kitűnik, hogy nem is az osztrák főherczegségnek a többi tartományokkal való feloszthatatlansága és elválasztha- tatlansága van kimondva, hanem az összes többi örökös tartományoké különösen, beleértve az osztrák főherczegséget is. Különben ez a feloszthatatlanság és elválaszthatatlanság nem is az 1723 : 2. tcz. találmánya, talán azért, hogy az osztrák fő- herczegségtől a többi tartomány el ne választassák, s hogy így a magyar király az összes többi tartományokat is bírja, hanem kimondja ezt már II. Ferdinánd végrendelete, meg akarván szüntetni az addig nagyon is szokásban volt családi osztozkodásokat, s a feloszthatatlanságnak és elválaszthatatlanságnak gondolata a többi örökös tartományokra vonatkozólag szintén az osztrák iratokból vétetett át. Ámde Jászi azt is mondja, hogy az Archidux Austrias összefoglaló elnevezése volt az összes többi örökös tartományok uralkodójának, akárcsak ma az osztrák császár czime. Úgy látszik, csakugyan néha használták az osztrák főherczeg, osztrák főherczegség czimeket ily összefoglaló elnevezésekül, de Lipót végrendeletének azok a kitételei, melyeket Jászi erre nézve felhoz, (19. 1.), nézetem szerint, ezt az összefoglaló elnevezést egyáltalán nem mutatják. Hogy az osztrák főherczegség alatt nemcsak a mai Felső és Alsó-Ausztria fejedelme volt már akkor is érthető, arra inkább abból lehet következtetni, hogy III-dik Frigyesnek diplomája az osztrák herczegi czimet az osztrák ház azon fejedelmeinek adta, a kik Styriát, Karinthiát, Krajnát bírják.* V. Károly 1530-iki privilégiumából is lehet ily összefoglalást kiolvasni.** De még ha így is van, az bizonyos, hogy ha értették is osztrák főherczegség alatt a két Ausztriát, Styriát, Karinthiát, Krajnát, a partvidéket, talán még Tyrolt is, soha sem értették Csehországot, Morvaországot, Sziléziát, Németalföldet, és bizonyos az is, hogy az 1722/3. évi törvényekben soha sem neveztet* Sehrötter Abhandlungen. I. köt. 207. 1. ** TJ. o. 21S s köv. 1. 102
