Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 25. kötet (206-210. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 25. (Budapest, 1903)

Polner Ödön: A pragmatica sanctio és a házi törvények [208., 1902]

nek a többi összes tartományok és országok összefoglalva Archiducatus Austrias-nek, mert ezeket az országokat e tör­vények következő körülírással jelölik meg: Eegna et Provin­ciae Haereditariae Augustae Domus Austriacae in et extra Ger­maniam sitae. A már többször említett Genuina Informatio pe­dig az örökös tartományok fejedelmét következőleg jelöli meg: Leopoldus Gloriosissimi« memoriae Imperator velut universo­rum Augustae Domus Austriacae, haereditariorum intra et extra Germaniam sitorum (Begnorum et Provinciarum) caput et moderator. Ha az Austriae Archidux összefoglaló czim, ismert bőbeszédűségével valószínűleg megadta volna a Genuina Infor­matio írója azt a czimet is, mikor ugyanazt a fogalmat akarta kifejezni. Hogy a legitimos successores Austriae Archiduces nem az osztrák főherczegségben való utódlást jelenti, az kitűnik továbbá még abból, hogy az utódláshoz a római katholikusság kellékét is kimondja. Ha a törvény kimondja egyszer, hogy a magyar trónutódlásnak feltétele az osztrák főherczegségben való jog szerinti utódlás, akkor ebben minden feltétel megvan; akkor más feltételnek a kitűzése nem csak felesleges, hanem ellentmondó önmagának. Jászi szerint legitimus successornak kell lenni Ausztriában annak, a ki a magyar trón örököse; de a törvény szerint római katholikusnak is kell lennie. Ha az osztrák fő- herczegség legitimus successorai is csak római katholikusok lehetnek, akkor a római katholikusság külön megkivánása a magyar törvényben felesleges, mert ez akkor úgy is benne van a legitimus successorságban. Ha azonban a legitim uralkodó osztrák főherczegnek nem kell római katholikusnak lenni, akkor a magyar törvény a római katholikusság feltételét megkívánó rendelkezéséből az következik, hogy habár valaki az osztrák főherczegség legitim successora, de nem római katholikus, az. nem lehet a magyar királyi szék örököse. Ámde ez ellenmondás a törvény czélzatával, ellenmondás azzal a czéllal, a melyet, Jászi szerint, a törvény épen azzal ér el, hogy állítólag kimondja, hogy a magyar trónutódlás feltétele az osztrák főherczegségben való utódlás. Ez ellen hiába hoznák fel, hogy attól nem kell félni, hogy az osztrák uralkodó főherczeg nem lesz katholi­kus, mert a törvény rendelkezésének logikai feleslegessége, 103 2 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom