Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
10 hadkötelezett vagy feleséges ember. A másik nagy csoport olyanokból áll, a kiknek a szülei nem élnek együtt, hanem csak alkalmilag érintkeznek nemileg egymással. Főleg cselédek, munkásnők, kisebb keresetű ipari alkalmazottak, a kik hason foglalkozású és társadalmi állású férfiak szeretői, igen gyakran a házasságra lépés minden reménye nélkül, csupán természetes ösztönük leküzdhetetlen vágyának kielégítése végett. Csak igen kevés azoknak a gyermekeknek száma, a kiknek természetes atyjául az anya egy társadalmilag és vagyonilag felette álló férfit nevezett volna meg, a ki házassági ígérettel, pénzzel vagy más módon bírta volna rá ballépésére. Feltűnő, mert aránylag szintén nem csekély azoknak az eseteknek száma, midőn az anya egyáltalán nem képes vagy nem akarja a természetes atyát megnevezni. Ezek közt bizonyára vannak olyanok is, a kik szeméremérzetből vagy a természetes atya iránti kíméletből titkolják el a kilétét, de a legtöbbje valószínűleg olyan, a ki nem ugyan mint kéjnő, hanem a ki cselédi vagy ipari foglalkozása közben kínálkozó alkalom adtán szokta bájait értékesíteni és ezért többnyire maga se tudja biztosan, hogy kitől foganta a gyermeket, de elég tisztességes még, hogy alaptalan gyanúsítástól óvakodjék. Valószínű, hogy ilyenek a viszonyok a házasságon kivül született gyermekekre nézve az egész országban, legfelebb tán azzal a különbséggel, hogy a földművelők osztályában gyakoribb az utóbb házassággal kiengesztelt vadházasság. Már most megfigyelve, hogy kiknek a gyermekei a házasságon kivül fogantatottak legtöbbje, azt látjuk, hogy többnyire olyanok, a kiknek szülői vagy kellő erkölcsi alap, vagy az önálló háztartás megalapításához mulhatlanul szükséges kereseti minimum hiányában nem lépnek házasságra. Ezeknek a gyermekeknek a sorsán a törvény azzal, hogy a törvényes gyermekekkel jogilag egyenlősítené, alig lendítene valamit. A nemző apa ugyanis nem fogadhatja otthonába, mert vol- takép magának sincs. Még jó szántából sem adhat tartást gyermekének, mert nincs miből. Annál értéktelenebb ilyen apa után az örökösödési jog, mert ha volna is valamikor tárgya, a törvénytelen gyermek jelenének nyomorúságán nem segíthet. E gyermekek erkölcsi és physicai elzüllésének nem az az 10
