Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]

11 oka, liogy törvénytelenek, hogy nincs szüleik után örökösödési joguk, hanem az, hogy szülőiknek nincs elég erkölcsi és anyagi erejük, hogy őket megfelelőleg eltartsák és neveljék, különösen, hogy az anya a terhesség ideje alatt magzatja egészséges fejlődé­sét biztosító módon táplálkozhassék, utóbb pedig csecsemőjét is maga táplálhassa. Csak annyiban lehet a törvénytelen származást is szomorú sorsuk közvetlen okául tekinteni, hogy az esetben, ha szüleik törvényes házasságban együtt velük, közös háztartásban élné­nek, nemcsak erkölcsösebb volna nevelésük, nemcsak szüleik­nek az együttélés által önfeláldozásig fokozott szeretetének me­legét állandóan élvezhetnék, de a szülék egymagában elégtelen keresetének egyesítése és gazdaságos felhasználása által életfen- tartásuk anyagi eszközei is inkább biztosítva volnának. Innen van, hogy azoknak a házasságon kívül nemzett gyermekeknek sorsa, a kiknek szülei vadházasságban élnek, rendszerint sokkal kedvezőbb szokott lenni azokénál, a kikért az atya az anyának önként vagy kényszerítve tartási költséget fizet, a melyet önszán­tából, különösen pedig a saját igényei önfeláldozó megszorítá­sával, a szükség daczára nem igen hajlandó megjavítani. A vadházasságban élőknél igen gyakran lehet tapasztalni, hogy a természetes atya — mint igazi jó családapa —saját igé­nyei megszorításával megfeszített szorgalommal törekszik ágya­sából és törvénytelen gyermekekből álló családját eltartani és jól nevelni, kiváltkép pedig lehetővé tenni, hogy az anya gyer­mekét maga szoptathassa, a minek elmulasztása orvosi szak- tekintélyek állítása szerint, a törvénytelen gyermekek elsatnyu- lásának és nagy halandóságuknak egyik főoka. Megteszi az ily természetes apa a kötelességét, mert gyer­mekeit szereti, nem pusztán azért, mert véreinek tudja, hanem mert a mindennapi együttlét következtében a szüle és gyermek közti benső viszony keletkezhetett köztük. Hogy ez a kölcsönös megszokás, mily döntő tényező a kölcsönös ragaszkodás létesí­tésében, igazolja az a tapasztalat is, hogy még törvényes gyer­mekek és szülők közt is az egymástól különélés nem ritkán egy­mástól való elidegenülésre szokott vezetni. De mert a férfi és nő vadházasságban együttélésének nincs erkölcsi alapja, csak a megszokás, a futólagos érdek, sokszor a könyörületesség tartja и

Next

/
Oldalképek
Tartalom