Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]

73 Megengedem, hogy az átmeneti időben egyes esetekben tragé­diák is lesznek; de a legtöbb esetben bele fognak nyugodni, mint a hogy belenyugodnak a családi életen belül, de a tágabb társadalmi életben is, igen sok más szégyenteljes, szomorú, vér- fagyasztó dologba is. Az anyának a gyámságtól való eltiltását az anya gyönge- ségével méltóztatik indokolni. Hát eltekintve attól az ellent­mondástól, hogy nem méltóztatik szellemileg és energia szem­pontjából gyengének találni egy 14 éves gyermeket az önálló döntésre, midőn örökbefogadásáról van szó és nem tetszik fel­tenni róla, hogy nem bír esetleg önálló akarattal és meggyőző­déssel, sőt belátással annak “megítélésére, vájjon rá nézve ked­vező-e, ha belejut az apja családjába vagy sem; eltekintve attól az általam már felhozott és tévesnek mondott érvtől, hogy a törvényes pl. 17 éves feleség — a törvény vélelme szerint — több élettapasztalattal bir, mint a pl. 23 éves törvénytelen anya: én nem tehetek róla, a női nem gyöngeségéről hirdetett tant sohasem fogom acceptálni. (Ellentmondások.) Az nem léte­zik. Bocsánatot kérek, ez a felfogás a lehető legtévesebb fel­fogások egyike. Mert épen azért, a mit felemlíteni méltóztatott, hogy a törvénytelen gyermekeknek anyái túlnyomó részben -— az esetek 96—97 százalékában — az ú. n. alsóbb néposztály­ból valók, nem állíthatjuk, hogy épen ezek a nők gyengék. Azok a nők gyermekkoruktól kezdve szokva vannak ahhoz, hogy a fér­fival egyenlően és együtt dolgozzanak; ugyanabban a körben mozognak, mint a férfiak, ugyanazt tudják, ugyanazt tapasztal­ják, a mit a férfi; ott az a bizonyos gyöngeség, a melyet mi tévesen, szokásból és szoktatásból imputálunk, az ú. n. jobb körök leányainak vagy asszonyainak, nem létezik. Ha úgy mél­tóztatik ezt érteni, hogy bizonyos körökben a hiányos nevelés következtében és azért, mert folytonosan azt hirdetjük, hogy a nő gyengébb, hogy a nő élettapasztalata tényleg kevesebb, bogy a férfi a társadalomban való folytonos szereplése folytán, az élet szakadatlan küzdelmeiben, gondolkozására nézve érettebb lesz; ezt természetesen elfogadom. De hogy ha mi a társadalom egyik mulasztását egy fijabb mulasztással és hibával fogjuk tetézni, akkor sohasem fogunk ezen circulus vitiosusból kijuthatni. Tessék a leányokat is másképen nevelni; tessék a leányok testi és szel­73

Next

/
Oldalképek
Tartalom