Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
74 lemi erejét fejleszteni, a melynek létezését mindannyiszor kimutatják, valahányszor kenyérkeresetre indíttatvák vagy versenyre kelnek — azonos élőföltételekkel a férfiakkal. Tökéletesen felérnek ők a férfiak átlagával. Ne legyünk olyan büszkék férfi voltunkra. Nem minden férfi genie; van igen sok inferioris férfiú minden társadalmi osztályban. Tessék a nőket is kiragadni abból a szűk látókörből, abból a szellemi sötétségből, a melyben őket évezredek óta nevelték, egyfelől raffinált tervszerűséggel, másfelől kétségbeejtő egyoldalúsággal és akkor meg fog szűnni ez a mese, a nők gyöngébb voltáról, a melyet a férfiak költenek és a melyet folyton istápolnak a maguk érdekében, bogy azt a gyengébb nőt könnyebben kizsákmányolják a maguk, éppenséggel nem ideális ezéljaira. De külömben is: ba nem tartják a nőt gyengének akkor, midőn szerencsétlenné teszik egész életére, midőn prédául dobják élte fogytáig a társadalom mesterségesen szított és fentartott előítéletének, midőn arra ítélik, hogy haláláig viselje egyetlen — nem tudom hibájának, könnyelműségének, bizakodásának avagy bűnének -— erkölcsi következményeit, a melyek a legsúlyosabb bűnöknél is irtózatosabbak, mert azok az isteni erkölcsű férfiak ebben a tekintetben nem ismernek elévülést: akkor ne , hozzák föl a nő gyöngeségét érvül akkor, a mikor az anyai jogok teljességének gyakorlásáról van szó. Továbbmenve az ellenérveken, én azt az elvet, hogy a törvény tegye lehetetlenné a törvénytelen gyermeknek, hogy az apai házba belejusson, mert talán lesznek egyes visszaélések, mert egy-egy apa talán olcsóbban, de rosszabbúl tudja gyermekét otthon eltartani és ilyképpen iparkodik majd szabadulni a tartási kötelezettségtől: nem fogadhatom el, mert, bocsánatot kérek, a mint egyszer valaki elismeri önmagáról azt, hogy ő az apa és a gyermekét nevelni akarja, a legnagyobb igazságtalanság, a legnagyobb erkölcstelenség, a vérrokonságnak tökéletes megtagadása az, ba megfosztjuk az apát annak lehetőségétől, hogy gyermekét úgy nevelje, a hogy jónak és szükségesnek tartja ; ha nem adom meg neki törvénytelen gyermekével szemben azt a szülői jogot vagy apai hatalmat, a melyei a törvényes gyermekkel szemben bir. Lehet, hogy rosszabodni fog ezáltal egy-egy törvénytelen gyermek helyzete, de hát a tör74