Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
7 A radikális, többnyire szocialista íróknak, a szívek birodalmában uralkodó költők által támogatott, a jelenlegi társadalmi rend rideg önzésével szembeállított, nálunk Márkus Dezső által lelkes buzgósággal felkarolt követelése ekképen hangzik: A mint a természet nem ismer különbséget házasságban vagy azon kívül fogantatott gyermek közt — mert hisz egyik csak úgy vére szülőinek, mint a másik — azonkép emberi törvény se válogasson köztük, mikor a jogokat osztogatja. Tekintse a jog a házasságon kívül született gyermeket is nemcsak anyjával és anyai rokonságával szemben, hanem, — a mennyiben az atya az atyaságot vagy önként elismerte, vagy az biróilag megállapíttatott, — atyjával és az ő rokonságával szemben is születésének időpontjától kezdve olyannak, mintha atyjának és anyjának törvényes gyermeke volna és helyezze az ezek számára biztosított összes családi és erkölcsi jogok élvezetébe. Ehhez képest ily esetben a szülői hatalmat is a gyermek felett a természetes atyának kell juttatni, az anyának csak akkor, haha az atyaság be nem bizonyítható. Ez az egyenlősítés nem is mondható utópiának. Létezett már a civilisatio magas fokán álló népeknél: a régi egypto- miaknál és izraelitáknál. A régi Egyptomban nem volt különbség törvényes és törvénytelen gyermek közt. Az atya még a pénzen vásárolt rabszolganővel nemzett gyermekét is köteles volt eltartani. Az egynejü házasság daczára a nőre nem volt szégyen a házasságon kívüli gyermek. Közérdeknek tartották, hogy a népesség így is szaporodjék. Persze a szelíd éghajlat és a jólét könnyűvé tette a megélhetést és a gyermekek felnevelését. Az izraelitáknál, a kik a sok gyermeket isten áldásának és a mag- talanságot szerencsétlenségnek tekintették, csak a vérfertőztető és házasságtörő viszonyból származott gyermekek voltak törvénytelenek. A társadalom mai rendjével megalkuvó, az 1899. évi nemzetközi gyermekvédő kongresszusnak határozatba foglalt az az álláspontja: «hogy a törvénytelen gyermekek jogi állása egyenlő legyen a törvényes gyermekek jogi állásával és ez alól csak oly kivételek tehetők, melyek nélkül a törvényes házasságon alapuló családiság legitim elve megsértetnék és az uralkodó társadalmi rend alapjai megingattatnának.» Javaslatai azonban 7
