Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
ettől az elvtől mégis több irányban eltérnek, a mennyiben a többi közt megvonja az anyától a priori a szülői jogokat. A polgári törvénykönyv tervezete következetes őszinteséggel még erre az utóbbi álláspontra sem helyezkedhetett. A T. kiindulási pontja az volt, hogy a törvénytelen gyermekek jogviszonyait úgy a saját érdekükben, valamint az ő jogaikkal és érdekeikkel legalább is egyenlő egyéb jogok és még nagyobb közérdekek megóvása végeit nem lehet és nem szabad a törvényes és törvénytelen gyermekek egyenlősítéséből kiindulva szabályozni. Sőt ellenkezőleg az a helyes alapelv, hogy a házasságon kívül született gyermekek természetes atyjuk családjába csupán a születés jogán ipso iure — még ha az atyának nem is volna ellene kifogása — be ne juthassanak; ez csak megfelelő külön intézmények utján, a gyermek és mások jogos érdekei sérelme megóvásával engedtessék meg, hanem tartozzék a gyermek teljes joggal anyja családjába. Egyebekben azonban a házasságon kívül született gyermekekről a törvény olykép gondoskodjék, hogy az anya természetes jogai és jogos érdekeinek is megóvásával a születésükkel tijelölt társadalmi helyzetüknek megfelelő módon való eltartásuk és felnevelésük biztosítva legyen. Különösen pedig ne felejtkezzék meg a törvény az anyáról sem, hanem gondoskodjék arról, hogy hibájáért bünhődése ne fajuljon kegyetlenséggé. Mielőtt azonban e kiindulási alap helyes voltának, különösen pedig annak az igazolására áttérnék, hogy a törvényes és törvénytelen gyermekek közti jogi különbség teljes megszüntetése nemcsak a mai társadalom alapkövét — a házasság intézményét -— vájná alá, hanem káros volna nem ritkán azokra is, a kiknek javára kíván szolgálni, szükségesnek látom, hogy előbb némely, szinte közvéleménynyé vált állítás téves vagy legalább túlzott voltára irányozzam becses figyelmüket. Ilyen állítás, hogy a házasságon kivül született gyermekek szomorú sorsának — különösen nagy halandóságuknak physicai és erkölcsi sülyedésüknek — főleg a jogviszonyaik égbekiáltóan igazságtalan szabályozása az oka. Ilyen az is, hogy a szabályozásnak valójában nem más a czélja, mint — a házasság szent intézményének, a társadalmi és erkölcsi rend oltalmának ürügye alatt — a társadalom vagyonos osztályai, a gazdagok számára s 8
