Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
60 erkölcsi szempontok alá esik. De én képzelhetetlennek tartom hogy azon esetben - és én megvallom, nem tekintem ezt ideálnak, hanem nagy erkölcsi sülyedésnek, - ha a feleség elnézné, hogy a házasságon kívüli viszonyt a férje folytassa, esetleg házában folytassa és természetes gyermekét odahozza: hogy ez ne vezessen okvetlenül a családi élet feldúlásához. Mindezen indokoknál fogva véleményem ismét csak oda concludál, hogy a törvénytelen gyermekek jogállását olyképen kell szabályozni, hogy az anya természetes jogai a gyermek személyére nézve lehetőleg respektáltassanak; a természetes apa tekintetében pedig, különösen olyan esetben, midőn ő a gyermeket elismerte és midőn meg van benne a hajlandóság és az alkalom arra, hogy magának a legitim családnak jelentékenyebb erkölcsi és anyagi érdekei veszélyeztetése nélkül, a természetes apa és gyermek közt legitim családi viszony létesíttessék, ott ezt az erre alkalmas és a gyermek érdekében is ellenőrizhető intézmények által, mint a minő a törvényesítés és az örökbefogadás, előmozdítsuk. A mi azt a kérdést illeti, hogy a törvénytelen gyermek örökjoga parallel vagy concurráló legyen-e a törvényes gyermekével, a mely kérdés azon a nagy problémán, hogy a törvénytelen gyermekek sorsán mikép lehet segíteni, miként lehet azokat az elzülléstől és az elpusztulástól megóvni, különben sem sokat lendítene, én a törvénytelen gyermekek örökösödésének nem vagyok barátja, de elvégre képzelhetőnek tartom, hogy a nélkül, hogy ez a főelvet érintené, — bizonyos mérsékelt örökösödésben részesíttessenek, de azt, hogy a törvénytelen születés ipso jure sequiparáltassék a törvényessel és családi jogokat nyerjen a természetes apa ipso jure a gyermeke felett: ezt én az anya természetes jogai rovására a törvénytelen gyermek, de a házassági intézmény és így a közerkölcsök érdekében sem tartom elfogadhatónak. Még csak egy megjegyzésem van, — mert az idő talán már előrehaladt és pedig Yárady Zsigmond t. tagtársunk előadásának azon részére, a mely a házasság intézménye ellen látszik fordulni. 0 t. i. oly értelemben tulajdonítja azt az egyház befolyásának, hogy a házasság intézménye létezik és hogy különösen mai alakjában létezik, hogy ezt az egyház az ő hatalmának gyarapítása szempontjából kívánta a népekre 60
