Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
til a népekre mintegy ráerőltetni. Ezzel szemben én azt gondolom, hogy a házasság mégis[a nemi egyesülésnek czivilizáltabb formája. О ugyan azt mondja, hogy a törvényes és törvénytelen gyermekek közti megkülönböztetés a család intézményéből származott, az pedig a törzsszervezet alapján keletkezett, a melynél fogva az egyes törzs csak a maga véreit támogatta, a többit azonban onnan kizárta. Az ős állapot azonban nem ez volt. Az ős állapot az volt, hogy nem volt házasság, hanem volt férfi és volt nő és azoknak nemi egyesüléséből, a mennyiben a férfi hatalmába kerítette a nőt, keletkeztek gyermekek, a kiknek helyzete attól függött, hogy a férfi jobban vagy kevésbbé szerette az anyjukat. A gyermekek — bárki volt az anyjuk — az apa hatalma alatt állottak, az ő udvarában, az ő jószágán voltak és felettük teljes hatalmat gyakorolt, azt lehetne mondani, hogy élet és halál ura volt felettük. — A mint tudni méltóztatnak, még a művelt görögöknél és rómaiaknál is élet-halál ura volt az apa és a törvényes és törvénytelen gyermekek felett korlátlanul rendelkezhetett; kitehette, meg is ölhette azokat. Később fejlődött csak ki az, hogy a család és a családi leszármazás biztosítása érdekében, tehát magának az erkölcsnek, de még a létrehozott gyermeknek érdekében is bizonyos törvényes rendről kellett gondoskodni és ez vezetett a monogámiára, a mely a család alatt egy férfi és egy nőnek egész életre egyesülését értette. Az egyház ezt csak tudomásul vette és nagyon is a szentség jellegével ruházta fel. A tridenti zsinat tette formaivá a házasságot, a mennyiben annak érvényességét formai kellékektől is tette függővé és habár az egyház szigorú volt, de mindenesetre gondoskodott az enyhítésről is, mert a kánonjog szerint az eljegyzésnek magának házasságkötő hatálya volt. — Innen van, hogy ott, a hol ez most is szokásban van, az eljegyzési állapotban született gyermekeknek kedvezőbb a jogállásuk és ha bizonyos az eljegyzés, akkor a gyermekek a törvényesekkel egyenlőkké lesznek, ha a házasság létre nem jöhetett. De azonfelül gondoskodott az egyház a gyermekekről és a nők érdekeiről másképen is, mert a házasságon kívüli nemi egyesülést excom- municatióval és testi fenyítékkel, klastromba zárással és egyébbel büntette, vagyis azzal, a mi most is a törekvés, mert hiszen mindig azok a példák lebegnek az ellennézetűek előtt, mintha 6i
