Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
52 gény sorsban levő törvényes gyermekeké, miután a törvénytelen gyermekek egy részének úgyis jó sorsa van, a többin sem kell segíteni. E szerint, miután a törvényes gyermekek némelyei oly házasságokból származnak, a melyek jobb lett volna, ha nem jöttek volna létre; én voltaképen a házasság intézményének eltörlését propagálom. О ugyan maga is szives volt elismerni, hogy én ezt a tételt így nem állítottam fel. A mit mondottam, az az, hogy a vadházasság, mert bizonyos mértékben a családi életet utánozza, kedvezőbb a gyermekekre nézve, mint mikor a szülők nem élnek így együtt. Minthogy ekkép a házasságnak már ez a surrogatuma is — a vadházasság — kedvezőbb, törekedni kell arra, hogy minden oly akadály elháríttassék, a mely a törvényes házasságok létrejövetelét kevesbítené, mert ezzel csak több lesz a szerencsétlen törvénytelen gyermekek száma. Egyébiránt az ellenvetés a kérdés érdeme szempontjából nem lényeges. Csak azon feltevés ellen kívántam védekezni, mintha szívtelenséget tanúsítottam volna a törvénytelen gyermekek iránt. A másik általános észrevételem Várady Zsigmond t. tagtársunk felszólalására vonatkozik. О a törvénytelen gyermekek nagy számának okai gyanánt felhozta a papi coelibatust — mivel coelibátusban csak katholikus papok élnek, természetesen csak azokra érthette, — továbbá a militarizmust. Bizonyos, hogy a militarizmusnak már abban a kihatásában is, hogy a házasságok létrejövetelét késlelteti, mindenesetre része van benne. Vannak azonban a törvénytelen gyermekek származásának, a con- cubinatusoknak, általában a házasságon kívüli nemzéseknek egyéb okai is. Ezeket itt felsorolni annál kevésbbé szükséges, mert hiszen azokat mindnyájan ismerni méltóztatnak. De a t. tagtárs úr azon állítása ellen, mintha a kath. papság a cölibátus okából az erkölcstelenségnek Magyarországon egyik tényezője volna, mégis fel kell szólalnom. Megengedem azt, hogy vannak olyanok, — mert «homines sumus errores facimus» — a kik fogadalmuk ellen vétenek. De ebből azt következtetni, hogy a magyarországi erkölcstelen viszonyokban része van azért, mert cölibátusban él, a katholikus egyházi rendnek, nem lehet. Én szükségesnek tartom, hogy ily állítás ellen e helyen a tiltakozás elhangozzék. Különben is felemlíthetem — bár ily kérdés eldöntésére a statisztikát nem tartom alkalmasnak, — 52
