Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
53 hogy pl. Budapesten a törvénytelen gyermekek között úgy a katholikusok, mint a reformátusok épen egyformán : 31—31 százalékkal vannak képviselve, pedig a protestánsok papjai házasodnak. A papi ccelibátus tehát aligha lesz oka a törvénytelen gyermekek nagy számának. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ennek a régi intézménynek fentartása helyes, de mégis szükségesnek tartottam kijelenteni, hogy a coelibatust ok gyanánt részemről semmi esetre sem fogadhatom el. Áttérek Márkus Dezső t. barátomnak a polg. tvkv. tervezetének némely részei ellen tett észrevételeire és pedig azért, mert azt gondolom, hogy nagyon helyén való lesz az ott javasolt egyikmásik intézkedés indokait felderíteni. T. barátom kifogásolja azt, hogy a tervezet a törvénytelen apa tartási kötelezettségét bizonyos korra szorítja, Mindenesetre nagyobb ez a kor a mainál, mert a tervezet szerint a gyermek tizenhat éves koráig, esetleg nagykorúságáig terjedne a tartási kötelezettség. — Megvan az a czélzat is, hogy a tartási kötelezettség tartalmilag is jelentékenyebb legyen a mainál, de a nagykorúsággal véget érjen. Nem vonom kétségbe, hogy logikailag az látszik helyesnek, hogy, — mert a tartási kötelezettség a vérközösségen alapul és megállapításának nem a természetes apa megbüntetése a czélja — bármily korú legyen is a gyermek, mihelyt az a tartásra rászorul, az eltartás kötelezettsége az apát terhelje. De ezt a kérdést nem tartom fontosnak, mert a tartási kötelezettségnek a nagykorúságon túlra kiterjesztésének csak kevés törvénytelen gyermek venné hasznát. Nekem az a kifogásom ellene, hogy annál a laza kapcsolatnál fogva, a mely a természetes gyermek és a természetes apa között fenforog, t. i. a családiasság teljes hiányánál fogva a tartási kötelezettségnek a teljes koron túli kiterjesztése nem méltányos és ezért azt a terhelt mélyen érzett igazságtalanságnak fogja tekinteni. Végre is a társadalomnak kötelessége polgárai közül azok eltartásának terhét, a kik nem képesek magukat fentartani, magára vállalni. Kifogásolta t. tagtársunk, hogy a tervezet szerint a kiskorú anya nem lehet természetes gyermekének gyámja és különösen, hogy e miatt nem perképes. Erre vonatkozólag azt gondolom, hogy a tervezet minden más jog álláspontjánál kedvezőbb az anyára nézve, különben megfelel ez az intézkedés a mai, a gyámi tör53
