Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
и holott ha a gyermek törvénytelen, akkor ez az adó még akkor sem éri, ha a biró felismeri, hogy ő az apa és elmarasztalja őt a tartás költségeiben. Ott van a nevelés kényszere, a mely az apára hárul, a mely mindenesetre óriási anyagi és erkölcsi megterheléssel jár, mert elvonja egyéb munkájától, kenyérkereső hivatásától. Ott van a törvényes gyermek cselekedeteiből ráháruló magánjogi felelősség, mert a biró helyesen azt mondja : «Gyermeked rendelt és vásárolt bizonyos dolgokat, a melyek szükségesek voltak! most a szükségesség erejéig marasztallak téged, a törvényes gyermek atyját». Mindezek és hasonlók alól a törvénytelen gyermek atyja a mai tételes rend szempontjából kivonja magát. Nem is szólok arról, hogy pl. közvetett büntetőjogi felelősség is létezik, a melyről a tudomány még eddig hallgatott, de a mely társadalmilag feltétlenül érvényesül, mert pl. okáért egy törvényes gyermek váltót hamisítván, a törvényes atya az esetek túlnyomó többségében utolsó lehelletéig védelmezi — talán nem is a fiát, hanem maga magát és maga által a fiát és a törvényes rendet és iparkodik a törvényes rendet helyreállító cselekvőséget tanúsítani. Ezt a dolgok természete hozza magával és ez a törvénytelen gyermekek atyjára már egyáltalában nem áll. íme tehát a törvények tételes rendje ma a coelibatus által, a hadkötelezettség által és a házasságkötések mesterséges megnehezítése útján, meg a törvénytelen gyermek atyjának védelme s a törvényesnek megterhelése által többféle irányban istápolja és előmozdítja a törvénytelen gyermekek létrehozását. Itt merül fel már most a kérdés, hogy honnan következik ez utóbbi, hogy ha a nemi erkölcstelenség fejlesztése jelenlegi törvényes álláspontunk által igy kimutatható, akkor hogy került ez bele a mi viszonyaink közé, a midőn mi mindnyájan erkölcsösek akarunk lenni és azt szeretnők, hogy az egész világ körülöttünk mindig és fokozatosan erkölcsösebb irányba tereitessék ? Vissza kellene nyúlnunk e kérdés felelete végett a törzsszervezet előtti állapotokra. Méltóztatnak visszaemlékezni a történeti észjog által megállapított ama tételre, hogy a mai modern társadalom eredetileg a családból keletkezett ; eredetileg csak szűkebb családok éltek külön-külön, a melyek megpróbálták egyedileg élni és magukat megvédelmezni. Innen keletkezett a mai uralkodó felfogás e kérdésben is. 44
