Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
43 Még tovább megyek; egyenesen azt mondhatom, hogy három tényezőt látok a magyar jogrendben, a melyek az erkölcstelenséget mesterségesen fejlesztik. Kettő nem tartozik ide; ez a kettő kényszer: a coelibatus és a militarismus. A coelibatus azért, mert mesterségesen rászorítja a társadalmi rendnek egy igen tekintélyes csoportját nemileg erkölcstelen életre és pedig rászorítja éppen olyan helyeken, a hol azon rendnek tagjai irányadó példát szolgáltatnak t. i. a községekben és a falvakban, a hol minden köztudomású dolog és a hol semmi sem marad titokban. A másik: a militarizmus kétféle irányban fejleszti a nemi erkölcstelenséget: egyfelől visszatartóztat az erkölcsös élettől a kaszárnyarendszer, a kényszerrendszer által, másfelől pedig, mert a militarizmus maga, mint az erkölcstelenség fejlesztője működik közre úgy a szó physikai, mint psychikai jelentősége szerint. Hogy a szó physikai értelmében mennyire működik e téren közre és hogy ez ennélfogva ebbe a kérdésbe is mily erős vasfogakkal kapcsolódik bele, azt kétségtelenné teszi az orvosok által constatált az a körülmény, hogy a syphilis a militarizmussal fokozott arányban terjed és hogy ennek következtében a nemzedékek folytonosan degene- ráltatnak. Magyarországon is azt látjuk az utóbbi nemzedékeknél, — holott a magyar búza sikértartalma csak újabban csökkenik és a magyar nők éppen úgy hajlandók egészséges gyermekeket nemzeni, mint eddig, — mégis a sorozó bizottságok elé kerülő hadkötelesek nagyon elcsenevészedett állapotot mutatnak. Maga a militarizmus igazolja tehát azt, a mi különben már régen meghaladott álláspont és igazság, hogy minden bűn önmagában megkapja a maga büntetését. A militarizmus társadalmi és jogi szempontból bűn, a melynek büntetése ily módon el nem marad. A harmadik tényező azonban, a mely a nemi erkölcstelenséget fejleszti, mind a két előbbi oknál súlyosabban érvényesül, mert ez maga a jogrend, illetve jogrendünknek az a része, mely a törvénytelen gyermekek nemzését, hogy úgy mondjam, előmozdítja és pártolja. Hogy értendő ez ? Eöviden el fogom mondani. Méltóztassék csak elgondolni, hogy egy törvényes apa nem a társadalmi felfogás szempontjából, hanem magának a tételes törvénynek rendelkezéseiből folyólag minő terhekkel van ellátva. Ott van pl. az, hogy a családtag-adó őt sújtja, 43
