Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
42 sabban. Arra a kérdésre, hogy miért olyan fájdalmas ez nekünk és hogy miért tartjuk ezt mi, Márkus Dezső úrhoz hasonló gondolkozása emberek olyan nagy szerencsétlenségnek, csak úgy tudom a feleletet megadni, ha azt mondom, hogy jog és erkölcs mindenha összefüggtek. Nekünk jogászoknak mindig az volt az eszményünk, hogy erkölcsi világrendet és erkölcsi társadalmat teremtsünk, és hogy mindig egy fokkal erkölcsösebb és emelkedettebb erkölcsi színvonalú világrendet alakítsunk. Tévedni méltóztatik Márkus Dezső t. tagtársamnak, a midőn azt mondja, hogy nem jogászoknak és nem jogászi szempontból kell rendezni ezt vagy más társadalmi kérdést. Legyen ő megnyugodva ; a midőn igazi jogászi szempontból fog bármely kérdés rendeztetúi, és a törvénytervezőknek nem azt hagyják meg, hogy «csak a létező társadalmi rendet és jogi gondolkodást codifikálják,» akkor egész gyökeresen és jól lesznek azok a mélyreható kérdésék megoldva. — Az erkölcs, t. uraim, sokféle irányban jelenik meg szemeink előtt; igy pl. vallási, politikai, gazdasági, nemi irányban, — mint vallási, politikai, gazdasági, nemi erkölcs. Azt lehetne hinni, hogy ez a sokféle irány önmagában véve mindmegannyi önálló külön egység, legalább psichologiai értelemben. De nem igy van, mert a külömböző fajú erkölcsök mind szorosan összefüggnek és azt hiszem, egyet méltóztatnak érteni velem abban, hogy a legerősebben sodorja magával a többit, legerősebben nyomja rá a maga bélyegét a többire a nemi erkölcs. Miért ? Ez önmagában is gyönyörű kérdés és egy önálló fejtegetésnek nálamnál külömb emberhez méltó anyagot ad, de nem akarom most tovább szélesíteni a vitát s annál maradok, hogy a nemi erkölcs szabja meg minden társadalom összes többi erkölcsi rendjének is lényeges ismérveit. Ezért olyan fájdalmas reánk nézve az, hogy a törvényiéiül gyermekek jogi helyzetének kérdésében a régiben maradt a dolog; ezért olyan mélyreható az a kérdés, mert a törvénytelen gyermekek kérdése a nemi erkölcs világnézlete kérdéséhez kapcsolódik és ha úgy hagyja azt a nemi erkölcstelenséget a tervezet, a minő fokon most van, ez annyit jelent, hogy az általános polgári törvénykönyv egyetlen egy lépéssel sem akar előremenni a magyar erkölcsi világnézet fejlesztése és egy emelkedettebb erkölcsi világrend beállítása tekintetében. ♦2
