Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
Teller Miksa dr.: T. Teljes Ülés! Az előttem felszólalt igen t. tagtárs urak a javaslat egészével foglalkoztak. Méltóztassék megengedni, hogy én a javaslat egy intézményével, a fizetési meghagyásos eljárással foglalkoz- hassam és szives türelmüket nehány perezig igénybe vegyem. A fizetési meghagyásos eljárás, a mint azt a javaslat tervezi, körülbelül ma is érvényben van nálunk, köztudomású azonban, hogy egyáltalában nem vált be. A törvényjavaslat indokolása is kénytelen bevallani, hogy «Az 1893 : XIX. t.-cz.-nek a czélt nem sikerült teljesen elérnie. Az ezzel a törvénynyel létesített fizetési méghagyás intézménye nem valósította meg egészen a hozzá fűzött várakozásokat.» Az indokolás szerint a felek főleg azért vették csekély mértékben igénybe a fizetési meghagyást, mert az ellenmondást a törvény szerfelett megkönnyítette, minek folytán 1899-ben a fizetési meghagyások körülbelül 32%-át, 1900-ban körülbelül 34%-át támadták meg ellenmondással. Nézzük már most, miként módosítja a javaslat az 1893 : XIX. t.-cz.-ét és vizsgáljuk meg, hogy a módosítások életképessé fogják-e tenni azt az eljárást, mely eddig egyáltalán nem tudott nálunk gyökeret verni. A javaslat két lényeges módosítást tartalmaz. Megnehezíti némileg az ellenmondást, a mennyiben azt a 601. § szerint csak a járásbíróságnál lehet szóval vagy Írásban előterjeszteni, míg ma tudvalevőleg a kézbesítés alkalmával a kézbesítési vevényre is rá lehet írni. A másik módosítás nem egyéb, mint felperesek rákényszerítése a fizetési meghagyásos eljárásra. A 611. § szerint ugyanis, ha felperes keresetet indít, a mikor fizetési maghagyás kibocsátását kérhetné, makacsság vagy elismerés esetén alperest
