Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
71 |У ■ Я\-г-ч ,'.V. . * —~Т—"-S Г a gyár gyártmányainak eladásánál közvetlenül a feldolgozó sütőre van utalva. A készpénzfizetés itt is kivétel, szabály a hitelezés, bárha rövid lejáratú is; minden hitelnek pedig a perlés nyomában van. A javaslat szerint már most a malom kereseteit nem telepe helyén, a hol peres ügyeit egy kézben egyesítheti és vitelüket ellenőrizheti, indíthatja meg, hanem kénytelen a vidékre, jó részben Ausztriában, a hová őrleményeit nagy mértékben exportálja, többnyire előtte ismeretlen ügyvédekhez fordulni, kik sokszor személyes összeköttetéseiknél fogva és ezekből folyó tekintetekből a szükséges erélyt ki nem fejthetik, és a kiknek eljárása minden körülmények közt megbízóiknak tetemes költségekkel való megterheltetésével jár. Nemcsak a fővárosi malmokról, szeszgyárakról, sőrfőződék- ről és eg}’éb semmiféle elfogultságnak alá nem vetett és az állam pénzügyei szempontjából fontos vállalatok érdekéről van itt szó, de ugyanez áll á vidéki nagy ipartelepekről, melyek a közvetítő kereskedést nélkülözik, többnyire nélkülözni kénytelenek. Ezeknek a telepeknek a forgalma sem szorítkozik telepük kerületére ; az ő üzemük is kiterjed az egész országra, az osztrák tartományokra, de a külföldre is. Ezeket a vállalatokat most már megfosztani a telepük helyén való perlés jogától, annyit tenne, mint egyrészt kényszeríteni őket a hitelezés tetemes korlátozására, a mi esetleg iizemreduktióval és a gabona árának kedvezőtlen alakulásával járna, másrészt eszközölni, hogy az iparvállalatok kétesekké vált követeléseiket perlés helyett egyszerűen leírják, nehogy a tőke elvesztésének veszedelme a perköltségek által még súlyosabbá tétessék. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a javaslat nehéz- ményezett intézkedése a megrendelések gyűjtésére vonatkozó 1900. évi XX. t.-czikkel bizonyos eszméi társulásban leledzik; csakhogy míg ez a törvény a központositás túlzásából a nemzeti gazdaság szabályos vérkeringésében beállott zavaroknak nem tudni mily eredménynyel való orvoslását vette czélba, addig a mi javaslatunk az egész szervezetet támadja meg és sérti a jogbiztonságot, mely pedig az állam rendeltetésében a legelső föladat. Talán említenem sem kell, hogy én itt nem mint fővárosi 263
