Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
со az előkészítő iratok tartalmát. Mielőtt még a szóbeli tárgyalást kitűznék, a mikor már a szóbeli tárgyalás előkészítésére a szükséges intézkedéseket megteszik; a midőn az elnök meg akarja tenni azon intézkedéseket, a melyek az előkészítő iratok alapján megtehet, t. i. a tanuk beidézését, az okiratok beszerzését, a felek személyes megidézését stb.; mielőtt ezt megtennék, az elnök összeül a jegyzőkönyvvezetővel és együtt tanulmányozzák az iratokat. Képesek leszünk e mi ezt elemi, azt nem tudom. Minden esetre nekünk is esetleg előkészítő vizsga útján arra kell majd törekednünk, hogy egy olyan jegyzői kart neveljünk, a mely fontos feladatának megfelelhessen. De t. uraim, nincs is szükség arra és a mi javaslatunk nem is megy el odáig a jegyzőkönyvelésben a törvényszéki eljárásban, a meddig az osztrák perrendtartás elmegy, hanem megelégszik annak kimondásával, hogy az eljárás menetére jelentőséggel biró kérelmek és ezek módosításai, továbbá beismerések és más kisebb terjedelmű lényeges nyilatkozatok valamint az a körülmény, hogy a fél az ellenfél tényállítására vagy okiratára a bíróság felszólítása után nem nyilatkozott, közvetlenül is a jegyzőkönyvbe vehetők fel. E mellett azonban megmarad a félnek is az a joga, hogy ilyen előadásait a jegyzőkönyvhöz csatolandó irattal constatálja és csak ha a fél nem csatolna ilyen iratot, állhat be a jegyzőkönyvbe való felvétel szüksége. Ezzel elejét veszszük annak is, hogy esetleg viták támadjanak a körül, hogy ha a bíróság utasítja a felet, hogy az a jegyzőkönyvhöz csatolandó irattal valamit konstatáljon. Ez sokszor a tárgyalás félbeszakítását is előidézhetné, holott néhány szónak a jegyzőkönyvbe vétele a legkisebb nehézség nélkül megtörténhetik. Ez az intézkedés tehát nézetem szerint helyes és a t. előadó úr is elismeri munkájában, hogy a magyar javaslat rendelkezése e tekintetben liberálisabb és czélszerűbb, mint a német perrendé. Azonban, és itt megint eltérek a t. előadó úrtól, ő azt követeli, hogy nemcsak a fél kérelmére, hanem hivatalból is konstatáltassék a jegyzőkönyvben az. hogy a fél az előkészítő iratban foglalt tényállításait és ténybeli nyilatkozatait a szóbeli tárgyaláson változatlanul vagy módosításokkal előadja. Én t. uraim, ezt a constatálást nem tartom czélszerűnek oly esetekre kiterjeszteni, a mikor a felek maguk sem kérik azt. Ez ismét azokra a veszedelmekre vezetne, 252
