Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
25 terhét akárcsak részben is az anyára hárítani, mig azt az atya egyedül is elbírja. De ha a házasságon kívül született gyermek eltartása kötelezettségének a szülőitől leszármazása a jogalapja, akkor okszerűen csak azt lehet a gyermek atyjakép tartásra kötelezni, a ki nemzette. Teljes biztosan ezt empirice ugyan megállapítani nem lehet. Csak a közösülés és a gyermek születése idejének egybevetéséből lehet némi biztossággal következtetni, hogy a gyermek attól fogantatott, a ki az anyával a szülést megelőző 6 és 10 hónap közötti időben közösült. Ezt a vélelmet a gyermek érdekében a jognak való fénykép kell elfogadni. Erősen meginog azonban ez a vélelem, melyet a köteles hűség sem támogat, mihelyt ugyanabban az időben az anyával mások is közösültek, meginog, mert a gyermeknek ugyan valamelyikétől azok közül, a kik az anyával a kritikus időszakban közösültek, kellett fogantatnia, de hogy melyikétől, azt többnyire maga az anya sem tudja, vagyis a természetes atya kiléte még csak nem is vélelmezhető. Ha tehát a természetes gyermek tartási kötelezettségének jogalapjául a nemzés által létesített vérközösséget tekintjük : akkora közösülők közül egynek atyáúl megállapítása merő sorshúzás, valamennyié természeti lehetetlenség. Vannak törvényhozások, mint a szász, az osztrák, melyek plur. concumbentium kifogását meg nem engedik. Ezek szerint tehát az anya tetszésétől függ, hogy azok közül, a kik vele a kritikus időben közösültek, melyiket mondassa ki a gyermek atyjául. Némelyei mégis oly megszorítással, hogy ha valamelyik ellen a kereset már megindíttatott, más ellen többé nem lehet keresetet indítani. Más jogok a gyermek eltartása költségeinek egyetemlegesen vagy részarányosán viselésére kötelezik mindazokat, a kik az anyával a kritikus időben közösültek. Ezeknek a rendelkezéseknek legfőbb indoka gyanánt a gyermek és az állam anyagi érdekét szokták szerepeltetni, mert különben a gyermek egyedül az anyának, ennek képtelensége esetében pedig a társadalom terhére esnék, vagy a nyomor áldozatává válnék. Ez igaz. 25
