Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
-26 De a nemes ezél és az állam pénzügyi érdeke igazolhatja-e az igazságtalan eszközöket? Mert ha a többekkel való közösülés esetében a közösülők bármelyike vagy mindegyike a gyermek eltartására köteleztetnék : akkor a tartási kötelezettség megállapításának jogalapja, nem a vérközösség, hanem a közösülés mint delictum volna azzal szemben, a ki nem atyja a gyermeknek. A közösülésnek más esetekben azonban nincs sem büntető, sem magánjogi következménye. Mi jogalapon lehet ilyet megállapítani valaki ellen azért, mert másnak a közösülése valakinek kárt okozott ? Mert még delictumnak véve is a közösülést, sincs jogalapja a kritikus időben közösülőknek a gyermek eltartásában való egyetemleges elmarasztalásának. Hivatkoznak ugyan a büntetőjog köréből vett analógiára. Nézetem szerint szellemesen, de nem találóan. Mert a büntetőtörvény 380. §-a abbeli rendelkezése alkalmazásának, hogy a többek bántalmazásából származott súlyos testi sértés vagy halál miatt, ha ki nem tudható» hogy kik okozták, valamennyi büntetendő, bizonyára az a jogalapja, hogy a súlyos testi sértést vagy halált okozó bántalmazást mindenesetre a vádlottak valamelyike követte el. De nem gondolnám, hogy a biró a vádlottakat elitélné, ha nem volna bizonyos, hogy mindenesetre valamelyikük a tettes, hanem a súlyos testi sértést vagy halált másnak előbb vagy később elkövetett bántalmazása is előidézhette. Megengedem, hogy oly esetben, midőn az erőszakos nemi közösülést többen egy időben követték el és ennek következtében esett a nő teherbe, a gyermek tartására a közösülők egyetemlegesen kötelezhetők, mert a teherbeejtés bűntettük következménye. Ámde midőn a kritikus időben a nőnek beleegyezésével közösültek és többen e miatt pereltetnek a gyermek tartása miatt, az egyáltalában nem bizonyos, hogy éppen a nőnek a pereltek valamelyikével való közösülése okozta a fogantatást, mert lehet, hogy a nő kivülök mással is közösült és a gyermek éppen ebből a közösülésből fogantatott. így tehát megeshetnék, hogy ha a tartásban marasztalást a nemzés büntetésének tekinthetnők, hogy többen büntettetné- nek oly cselekedet miatt, melyet egyikük se követett el. És lehet-e a gyermek nemzéset rajta elkövetett delictumnak tekin26