Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
vény V. czím 75. czikke szerint minden Ítéletnek négy részből kell állania, nevezetesen: 1. a felek nevei és ezeknek perbeli állása; 2. tényállás; 3. az indító okok ténybeli és jogi szempontból és 4. a rendelkező rész (a dispostiv). A Code de procé- dure civile 141. artic. szerint a tényállás szintén az Ítéletnek kiegészítő része. Az 1790-iki törvény intézkedései szerint az egész ítélet a bíróság által lett megszerkesztve, azonban a C. P. C. azt rendeli, hogy a bíróságtól csupán az ítélet dispositiv része eredjen és az ítéleti indokok, az Ítéletnek többi részei, — ezek között tehát a tényállás is, az u. n. qualités is —, az ügyvédek -által legyenek szerkesztve. Belgiumban és Genfben az ott divó törvények szerint ez szintén így volt; ezen törvényeknek revíziója alkalmával azonban az ügyvédektől meglett vonva ama jog, hogy ők szerkesszék a qualitékat, ez ismét a bíróságok hatáskörébe lett utalva. Francziaországban a qualiték az Ítélet kihirdetése előtt szerkesztetnek meg az ügyvédek által és letétetnek a bíróságnál, így lesz a tényállás beleillesztve az ítéletbe és ezzel együtt egy szerves egészet képez. A franczia jogászok tisztában vannak azzal, hogy a qualiték ilyetén megfogalmazása sok visszásságra vezet. Sokszor felületes a tényállás, ellentmond az ítélet rendelkező részének, hol túlhosszú, hol túlságosan rövid és érthetetlen, Legtöbbnyire az ügyvédi írnokok kisebb vagy nagyobb ügyességétől és lelkiismeretességétől függ ezeknek a jósága. S mindezek daczára mégis ragaszkodnak a francziák e rendszernek további fenntartásához Mert, ha a biró készíti a tényállást, akaratlanul is kisértetbe jut, hogy a hozandó Ítélethez idomítsa, alkalmazza a tényállást esetleg oly nyilatkozatokat ad a felek szájába, a melyeket ezek de facto meg nem tettek, a melyet a bíróság csak okoskodások alapján vélt helyesen megállapíthatni. Minthogy a tett indítványok, kérelmek, beismerések és egyéb ténybeli nyilatkozatok a felek dispositiója, nem vonható meg a peres felektől ama jog, hogy ők ne ellenőrizhessék, hogyan lesznek a feleknek ezen cselekményei átvéve az ítéletbe. A franczia törvényhozásnak az alapeszméje az volt, hogy a qualiték megszerkesztése contradictorius eljárásnak legyen az ■eredménye. A qualitét azon fél nyújtja he, ki az Ítélet kiadmá41
