Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
40 sága, hogy a tényállás az Ítéletbe felvétetik. A T. J. 405. §-a szerint a teljesen írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell az indokolást, a melyben a tényállás is röviden előadandó. A tényállásnak nevezetesen magában kell foglalnia a szóbeli tárgyalás alapján: a kereseti kérelmet és ellenkérelmet, úgyszintén az ügy eldöntésére és az eljárás menetére befolyással biró egyéb kérelmeket és nyilatkozatokat, valamint a netáni bizonyításfelvétel eredményét. A tényállásba továbbá felveendők a felek által a szóbeli tárgyaláson felajánlott és a bíróság által mellőzött bizonyítékok, valamint azok a kérelmek, a melyeknek a bíróság eleget nem tett. A bíróság által a szóbeli tárgyalás és bizonyításfelvétel alapján megállapított tények külön kiemelendők. A törvényjavaslat szerint megállapított és írásba foglalt tényállás tehát nem szolgálhat alapul az ítélethozatalnál az elsőfokú bíróságnak. A tényállás nem örökíti meg a pernek anyagát az elsőbiróság részére, csupán a felsőbb biró részére, a ki újra fogja megvizsgálni az ítéletet. Ez az oka annak, hogy a biró a tényállásban köteles felhozni az összes támadási és védelmi eszközöket, nemcsak azokat, a melyeket ő ügydöntőknek tartott és melyek alapján meghozta az ítéletet. Ezen elvből folyik a törvényjavaslat azon helyes intézkedése, hogy ha az ítélet ellen felebbezésnek nincs helye, a bíróság oly esetben, a mikor a félnek valamely utólagos előadását, vagy utólag ajánlott bizonyítékát, vagy valamely bizonyító eszközét a bizonyításfelvételre rendelt határidő sikertelen letelte miatt mellőzi, iléletében e határozottan kijelölendő előadások és bizonyító eszközök alapján a fél részére a perújítást köteles fenntartani. Ezen intézkedés teljesen eredeti, (a német birodalmi perrendben sem találunk hasonló intézkedést), pedig hatásaiban igen fontos, mert e nélkül új bizonyíték alapján sokszor lehetetlen lenne sikerrel a pert megújítani. Az első fokon a tényállás csak a részitéleteknél és a közbeszóló Ítéleteknél bir relevantiával. A közbeszóló Ítéletnél azért, mert ennek tényállása azon alap, a melyen a további eljárás és ítélkezés felépül, a részitéletnél pedig azért, mert a részitélet végítélet jellegével bir. A franczia jogban is azt tapasztaljuk, hogy a tényállás az Ítéletnek alkotó eleme. Az 1790. augusztus 16—24-iki tör-
