Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
foglalni, vagyis tömör resumet késziteni. A felek most újólag vitákba fognak bocsátkozni, nemcsak egymással, de a bírósággal is, mindegyik saját felfogása szempontjából kívánná a resumet. A bírónak ezen kérelmek és indítványok felett nem lehet elsurranni, határozni kell a felett, igaza van-e a kifogásoló félnek vagy sem ? Ha a jegyzőkönyvnek kiegészítése vagy kiigazgatása nem rendeltetett el, a fél a 212. §. alapján ellentmondással (Widerspruch) fog élni, ügyvédi képviselet mellett a bíróság megrendelheti, hogy mellékiratba foglaltassák az ellenmondás ; a mellékirat a jegyzőkönyvhöz csatolandó. Ezen mellékirat megfogalmazása szintén időt vesz igénybe. Sok idő és fáradság megy így veszendőbe, a szóbeli tárgyalás mindinkább háttérbe szorul s a fősúly a jegyzőkönyvre lesz fektetve. Nézetünk szerint teljesen felesleges, hogy a jegyzőkönyv is tartalmazza az egész tényállást, holott ezt amúgy is az ítéleti tényállásba is fel kell venni. Ez csak dupla munkát igényel és a bíróságoknak felesleges megterhéltetésével jár a nélkül, hogy bármily garantiát is nyújtana a jobb és megbízhatóbb Ítélkezés tekintetében akár az elsőfokon, akár pedig a felsőfokon. A jegyzőkönyvelés kérdéséről és a mellékiratok természetéről és szerkesztéséről elmondottak, csak megerősíthetnek bennünket az irányban, hogy a per tényálladékának írásbeli fixirozása elengedhetlen ёз elsőrangú kivánalom; fontos ez azért, mert a tényállásnak tárgyi terjedelme döntő a jogerő kérdésénél, a perújításnál és a felebbvitelnél a tekintetben, hogy a felső biró tudomást szerez magának az alsófoku eljárás eredményéről. Törvényjavaslatunk sem zárkózott el ezen igazság elől. Elrendeli a tényállásnak írásba foglalását teljesen és kimerítően, csakhogy ez nem a tárgyalás során, vagy a szóbeli tárgyalás berekesztése után, — bár az ítélet előtt — a jegyzőkönyvekben és azok mellékirataiban foganatosíttatik, de mindég az ítélet meghozatala után az ítéletnek a rendelkező résztől elkülönített részeiben. A törvényjavaslat az Ítéletben állítja egybe a tényállást mintegy bírósági bizonyítvány alakjában. A tényállás az Ítéletnek képezi alkotó részét, a szóbeli pernek jellegzetes tulajdon39 sai
