Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
36 A jegyzőkönyv anyagi kellékei facultative vagy a jegyzőkönyv vagy pedig a jegyzőkönyvhöz mellékelt és a benne hivatkozott mellékirat által constatáltatnak, kötelezőleg elő van azonban Írva a mellékirattal való megállapítás a T. J. 182. §. 4. bek., a 189. §. és a 249. §. első bek. eseteiben. A sommás eljárásról szóló törvény hozta be nálunk legelőször a mellékiratokat, a midőn megengedi, hogy a felebbe- zési tárgyalás alkalmával bármely félnek jogában áll oly tényállításokat és ténybeli nyilatkozatokat, melyek a felebbezésben és az előkészítő iratban nincsenek meg, vagy ezeknek tartalmától eltérnek, a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapítani. Ritkán élnek e joggal a peres felek, pedig sok felülvizsgálati ítélet sorsa máskép dőlne el, ha bizonyos fontos tények mellékiratilag megállapíttattak volna. Az intézmény szokatlan volta rovására Írandó azon idegenkedés, melylyel úgy a bíróságok, mint a felek képviselői a mellékiratok iránt viseltetnek. Helyes-e a törvényjavaslatnak jegyzőkönyvi rendszere vagy sem, ezt a kérdést kell most már eldönteni ? Mielőtt érdemi válaszunkat erre megadnék, szükségesnek tarjtuk röviden ismertetni a jegyzőkönyvelés másik főtypusát, t. i. azt, a melyet az osztrák perrendtartás fogadott el. Az összehasonlítás után a kritika könnyebb lesz és alaposabb. Az osztrák perrendtartás a jegyzőkönyvvezetésnek két módját ismeri. Mind a kétféle módnál a czél egy t. i. nemcsak a tárgyalás menetét megismertetni általánosságban, de mindkét félnek a tényállásra vonatkozó előadását is tömör összfoglalatban visszaadni, vagyis felölelni az egész tényállást. E czél elérhető vagy az által, hogy a szóbeli tárgyalással egyidejűleg vétetik fel a jegyzőkönyv, vagy pedig az által, hogy a szóbeli tárgyalás befejezte után készül csak el a jegyzőkönyv. Az egyidejűleg felvett jegyzőkönyv szerint feltüntetendők mind a két félnek a tényállásra vonatkozó előadásai rövid összefoglalásban, tehát a feleknek a kérelmei és nyilatkozatai oly idő- és sorrendben, a mint azok a szóbeli tárgyaláson fel lettek hozva (osztrák perrend 209. §.). Az utólagosan készülő jegyzőkönyv nem tartalmazza a felek kérelmeit és előadásait, tehát azon ténybeli elemeket, a melyek segélyével a tényállás megconstruálható, de a felek előadásán г-28
