Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
37 alapján magát az azokból kivilágló tényállást (osztrák perrend 211. §.). Ez az úgynevezett resume jegyzőkönyv. Ha a tárgyalás anyaga áttekinthetőbb, egyszerűbb, ha nem forog fenn annak a szüksége, hogy a tárgyalás egyes részei külön- külön vétessenek elő, akkor az utólagos jegyzőkönyvelést, a resumé jegyzőkönyvet kell választani. A járásbíróságok előtti eljárásban a jegyzökönyvelésnek ezen neme fogja képezni a szabályt. Komplikáltabb és bonyolultabb kérdésekben, a hol például több számadási vagy védelmi pontot lehet felhozni az egyide- jiileges jegyzőkönyv több sikerrel alkalmazható. Főtörekvés az, hogy a biró a szóbeli tárgyalást egy bizonyos irányba terelje és irányítsa. Egymásután kell a vitás pontozatokat elintézni s azokat annyira előkészíteni, hogy érdemi döntésre érettek legyenek. A per egyes részeinek letárgyalása után ezek tekintetében a jegyzőkönyv felveendő s aztán a per további részei kerülnek megvitatás és majdan jegyzőkönyvelés alá. Azt látjuk tehát, hogy a jegyzőkönyv mindkét neme kell, hogy tartalmazza a tárgyalás menetét általánosságban és ezen felül az összes ténybeli allegata tartalmát röviden bár, de azért teljesen. Az osztrák törvényjavaslat 224. §-a szerint a felek előadásának egyes részletei még szószerinti szövegezéssel is lettek volna visszaadandók, sőt a jogi okoskodásoknak és fejtegetéseknek lényeges mozzanatai is. Az osztrák perrend szerinti jegyzőkönyv, ha ellenében kiegészítések és kifogások fel nem hozattak, teljes bizonyítékul szolgál nem csupán a szóbeli tárgyalásra megszabott alakszerűségek megtartása, de a tárgyalás egész folyamata és tartalma tekintetében is (osztrák perrend 215. §.). A per anyagának beható és részletes jegyzőkönyvi megállapítása, vagyis a tényállásnak a jegyzőkönyvben való felvétele ellenkezik a szóbeliség és közvetlenség elveivel. A jegyzőkönyv elkészítése, akár egymásutánban registrál- juk abban az egyes nyilatkozatokat és a megtörtént tényeket, akár pedig csupán a pernek lényeges tartalmát, sok időt vesz igénybe, még pedig a bíróság és a felek részéről egyaránt. A hosszadalmas jegyzőkönyvelés lehetetlenné teszi az ügynek gyors és egy határnapon való letárgvalását és Ítélettel való befejezését. Halasztás halasztásra következik, a szóbeli tárgyalás 2-29
