Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
A polgári perrendtartás javaslata. A Magyar Jogászegylet 1902. márczius és április hónapjaiban folytatott vita [205., 1902]
A mig ezen conclusiók nincsenek letéve a bíróságnál a greftier kezénél, addig a felek nem bocsáttatnak contradictorius tárgyaláshoz. (71. art.) Ugyanezen intézkedést fejezi ki még határozottabban a 3B. art., mely szerint nincs helye contradictorius eljárásnak, illetve mulasztási ítéletnek, a mig az indokolt kérelmek, conclusions motivéé, nem lettek a bíróságnál letéve, ha az ügyvédek ezen kérelmeket megváltoztatják, kötelesek erről hiteles írásbeli feljegyzéseket a greffiernek átadni, a ki a tárgyalási jegyzőkönyvben ezt megjegyzi. Mindezekből megállapítható, hogy a franczia jogban az előkészítő eljárásban a kérelmeknek az előterjesztése obligatorius, ellenben a bizonyítási eszközök megjelölése facultativ és ez vonatkozik a sommás ügyekre is, mert az 1808. évi márczius 30. decretum nem tesz különbséget az egyes eljárási nemek között s így ezen lex speciálisnak intézkedései derogálnak a C. P. C. vonatkozó szakaszai rendelkezéseinek is. A delibérés intézménye még inkább mutatja, mily nagy súlyt helyez arra a franczia jog, hogy az ítélet alapját képező peranyag megbízható módon, írásbelii eg legyen megállapítva és a bíróság rendelkezésére bocsátva. A bíróságnak joga van a szóbeli tárgyalás befejeztével vagy azonnal meghozni az Ítéletet, avagy pedig a C. P. C. 93. art. rendelkezéseihez képest bekérni az ügyvédektől a peres aktákat (que les pieces seront mises sur le bureau). A bíróság ily esetben referenst rendel, az tanulmányozza az ügyet és ennek refe- radája alapján ítélkezik egy következő ülésben a bíróság. Delibérés csak akkor rendelhető el, még pedig csak hivatalból és nem a felek kérelmére, ha a bíróság a felek szóbeli előadása alapján nem volt képes magának az ügyről szakszerű véleményt formálni. Hogy pedig az ügyvédek eleget tegyenek a meghagyásnak és tényleg be is mutasák a peres aktákat, arról gondoskodik a C. P. C. 94. art. akként, hogy ha a peres felek közül valamelyik nem terjeszti be irományait, a másik peres fél aktái alapján lesz a per eldöntve. A delibérés esetén se lehetséges mindég alapos Ítéletet hozni, kivált szövevényes tényállású ügyekben. Ily esetekre a franczia jog előírja az instruction par écrit vagyis az írásbeli
