Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Balás Elemér: A feltételes elítélés kérdése és hazai viszonyaink [203., 1902]
49 ség és fájdalmas érzést kelt az, hogy különösen akkor, a midőn egy új intézmény, mint a minő a föltételes elitélés intézménye, már olyan stádiumban van, hogy a törvényhozás asztalára kerülhet és annyira elő van már készítve, hogy az a népéletbe átvitethetik és belőle törvény válhatik, akkor azokkal az ismert régi és szerencsétlen eszközökkel állunk szemben és egy ilyen illustris körből kiindulva és egy olyan tiszteletreméltó férfiú részéről, a ki a jogrend megvédésének egyik bajnoka, mint a minő a t. előadó úr, ilyen érvekkel találkozunk, a melyek állítólag a lelki élet köréből merítve, ezen előkészítés alatt levő intézménynek a megvalósulás teréről való kiszorítására használtatnak fel. Azt hiszem, fölösleges itt bővebben hangoztatnunk, hogy alig közeledett még valamely új intézmény törvényhozásunk termében a megvalósulás felé, akár jogi, akár culturális, akár közgazdasági téren, a nélkül, hogy ne álltak volna mindig két dologgal elő azok, a kik hazánkban a maradiság hívei és a kik sem a czivilizáczió, sem a humanizmus, sem a haladó emberi szellem követelményeivel megbarátkozni nem tudnak; t. i. ráfogták egyrészt a magyar népre, hogy a legbutább, legmü- veletlenebb és szellemileg legalacsonyabb nép a világon, másrészt előhozakodtak a nemzetiségekkel és én őszintén szólva vártam, hogy a t. előadó úr a nemzetiségekkel is érvelni fog. Mél- tóztassék csak szemügyre venni annak a nagynevű férfiúnak alkotását, a ki iránt mindnyájan kegyelettel viseltetünk és a ki ezen egyesületnek is zászlóvivője volt; méltóztassék csak figyelmükbe venni Csemeginek a bűnvádi perről szóló törvény- javaslatát. О csak ezzel az egy eszközzel harczolt, mert ő sokkal jobban meg volt győződve a magyar nép józanságáról, mint a t. előadó úr és csodálatos dolog, hogy akkor a nemzetiségekkel hozakodtak elő és akkor — ezt számadatokkal látjuk illust- rálva — egész hasábokon át azzal érveltek, hogy Magyarországon a nemzetiségi viszonyok nem engedik meg az esküdtszékek intézményének behozatalát, rövid néhány évvel azután pedig egy még vaskosabb kötetben, számadatokkal bizonyították, hogy mennyire meg lehetett csinálni az esküdtszéknek intézményét a nemzetiségek daczára. így voltunk az eszkiidtszék tekintetében, más intézmények tekintetében pedig úgy vagyunk, hogy úgy 159 4
