Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Balás Elemér: A feltételes elítélés kérdése és hazai viszonyaink [203., 1902]

36 ter hat havi szabadságvesztésbüntetésre elitéit 79539 emberünk­ből még a közigazgatási elitélés megszüntetésével megmenthető 39789-en felül is van még (79539—39789 =) 39750, a kik mai közállapotaink mellett, mint a királyi bíróságok által elitéltek, még mindig nyögni fognak a három órától hat hónapig terjedő rövid idejű szabadságvesztésbüntetések súlya alatt. Mit tegyünk ezekkel ? Vizsgáljuk meg, hogy vájjon ezen a téren is nem mutatha­tunk-e reá közállapotainknak valamely olyan szervi bajára, mint ható okra, a melyen első sorban kell segítenünk, s melyen ha valóban segítettünk, akkor ezzel ezen a téren is megmenekül­hetünk a feltételes elitélés behozatalával való kisérletezés leg­alább is kétes eredményű kényszerétől. Bontsuk fel ezt a horribilis nagy számot kisebb alkotó­részeire. Állapítsuk meg azt, hogy a királyi bíróságok által leg­feljebb hat hónapra elitéit 39750 egyén közül még nyolcz nap­nál is rövidebb, tehát valóban mikroskopikus rövidségű szabad­ságvesztésbüntetésre 24688 egyén és nyolcz naptól egy hónapig terjedő időre 11504 egyén ítéltetett el. Úgy, hogy e szerint kirá­lyi bíróságaink a számlájukra eső 39750 emberből évente 36192 embert, tehát összes elítéltjeiknek 9i"l %-át ítélik el legfeljebb csak egy hónapra terjedő, tehát különösen veszedel­mesnek felismert rövidségű szabadságvesztésbüntetésre. íme ismét egy olyan számadat, a melynél meg kell álla- nunk és fel kell vetnünk egy kérdést! Ma létező socialis viszonyaink közt helyesnek és fentartan- dónak tarthatjuk- e azt az alapot, a mely bíróságainkat az ilyen kis büntetések kimérésére kényszeríti ? Avagy hogy még közvet­lenebb alakban tegyem fel a kérdést: büntető törvényünk bün­tetési rendszerének az a része, melynél fogva bíróságainkra nézve lehető, sőt kötelező az összes büntetések 91'1 °/o-áttevő egy hónapon aluli szabadságvesztésbüntetések kimérése : bír-e létjogosultsággal még ma is, ma, a mikor socialis életünk érde­keit szem előtt tartva az ily rövid büntetések kimérése ellenve­tés nélkül károsnak és veszedelmesnek van felismerve ? A ma büntetőtörvény-alkotójának egy ezelőtt ötven-hatvan évvel még nem létezett társadalmi tényezővel kell okvetlenül számolnia. A fejlődés szelleme ugyanis ez idő alatt hozzánk is 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom