Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]
14 álló természetes kötelességei teljesítése fejében szülői jogokat kívánna gyakorolni felette, gyermekét magához venni, családjába befogadni kívánja, szóval «az elismerés» intézményével kívánok foglalkozni, a melylyel főleg a franczia jogot recipiált román országokban találkozunk. Az elismerés intézménye többé-kevésbbé családi kapcsolatot hoz létre a házasságon kívül született gyermek és atyja közt. Eendszerint a gyermek atyja család nevét nyeri, annak szülői hatalma alá kerül és a törvényes gyermekeivel egyenlő eltartáshoz való jogon kívül korlátolt vagy kivételes örökösödési joga is támad atyja hagyatékára nézve. De mindehhez csak akkor van joga a gyermeknek, ha az atya önként elismeri, mert kilétét kutatni tiltja a törvény. Oly igazságosnak, méltányosnak látszik, pedig egy alapjában véve kétszínű, a kegyetlenségig igazságtalan intézmény. Érthető oly országokban, a hol évszázadokon át a gyermeknek családi állásától való megfosztása annyiban megengedett volt, hogy voltak közintézetek, a forgó ládával ellátott lelenczházak, melyek gyermekeket szülőik kilétének és kitevőjének nyomozása nélkül gondozásra elfogadták és a hol a házasságon kívül nemzett gyermekekre nézve még ma is az a törvény, hogy az atya kilétét kutatni nem szabad és az anyának joga van gyermekét megtagadni. Házasságtörés és vérfertőztető viszonyból származott gyermekeket azonban e jogok szerint sem lehet elismerni, vagy utó- házasság által törvényesíteni. A fejedelem kegyelméből törvényesítés intézménye Franczia- országban nem létezik és az örökbefogadás intézménye is oly- kép van rendezve, hogy a házasságon kívül született gyermekeknek nem sokat használ. Nyilvánvaló, hogy mert az atyát nem szabad keresni, az említett jogok a házasságon kívül született gyermekek legnagyobb részének, az elismerés intézménye meg azt sem nyújtja, hogy a természetes atya legalább a szükséges tartást adná nekik. Hogy azonban ez az intézmény az által is korlátozott volta daczára, hogy az csak közokiratba foglaltatása esetére bir joghatállyal, a házasság intézményét — jóllehet a házasságon kívül született gyermekek csak egy csekély töredékének szolgálhat javára, — alapjában megingatni alkalmas, nyilvánvalóvá 14
