Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)
Balás Elemér: A feltételes elítélés kérdése és hazai viszonyaink [203., 1902]
15 olyanokat, kik a feltételes elítélés biztató reménysugara nélkül meg sem pillanthatták volna a kriminalitás mezejét. A büntetőjogi népismeret eddigi tanulmányozása oda vezet tehát, hogy az első bűn büntetlenül hagyásának tanítása a mi népünk lába alól a néperkölcs legszilárdabb alapját: a vallás- erkölcsi meggyőződést fogja kiütni. Zavarba fogja hozni őt arra nézve, hogy ennek az uj hitnek vagy régi istenének: a bibliának higyjen-e és — mivel «humanum est», hogy a roszra könnyebben hajiunk — azt fogjuk elérni, hogy a nép gyermeke most már könnyen el fogja követni az első bűnt, mely habár, sőt épen azért, mert az uj hit szerint büntetlenül marad, okvetlenül maga után fogja vonni a másodikat, harmadikat és a többieket is. És a feltételes elitélés el fogja — legalább náluuk, a nép körében okvetlenül — érni azt a dicsőséget, hogy népünkben a büntetlenül való bűnözés eddig nem ismert gondolatát ébreszti fel és kriminalitásunk számadatait a nép emberei fogják eddig nem ismert magaslatra emelni. Mert a közember becsületességét nem a világi törvények tartják ébren, hanem a krisztusi tanítás és jaj annak a népnek, melynek kezéből ezt kiüti amaz! A magyar népgondolkodás büntetőjogi szempontból való további megfigyelése még egy másik irányban is érdekes adatot szolgáltat ahhoz az állításomhoz, hogy a mi népünk jogérzete épen a kisebb bűnök megtorlását egyenesen megköveteli és jogérzékét az ilyen bűnöknek bár a feltételes elitélés alakjában való büntetlenül hagyása nem elégítené ki, sőt az épen ellenkeznék az ő gondolkodásmódjával. Itt már a statistika világitó fáklyáját is kezünkbe kell vennünk. Nem kell hangsúlyoznom, hogy csak a hazai statistikára gondolok. Az idegen államok statistikája ennél a kérdésnél — épen az eltérő műveltségi állapotnál fogva, melyben mi hozzájuk képest állunk -— meggyőződésem szerint mi értékkel sem bír. Magyarországra nézve holt számok azok, a melyekből ránk következtetést vonni nem lehet és nem szabad s a melyekkel épen ezért kár is foglalkozni. A m. kir. igazságügyminiszteriumnak Magyarország igazságügyéről szóló hivatalos jelentéséhez csatolt statistikai adatok egyikére mutatok itt reá. 125
