Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 24. kötet (201-205. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 24. (Budapest, 1902)

Sipőcz László: A törvénytelen gyermekek jogállásáról [201., 1902]

fenn, persze azután gyakran megesik, hogy ezt a viszonyt is vagy egyik vagy másik, de főleg az ágyasát megunt férfi — nem gondolva a gyermekek sorsával — könnyedén felbontja, legtöbb­ször azért, hogy ismét mással folytasson vadházasságot. Nagyon természetes, hogy a gyermekekről szülőik szétvál- tan nem gondoskodhatnak úgy, mintha együtt maradtak volna, bármint akarnák is, bármennyire kötelezné rá a törvény. Hogy azután az ily szülőktől származó gyermekek physi- kailag és erkölcsileg elzüllenek és közülök sokan fiatalkorú bűntettesek és prostituáltak közé kerülnek, vagy elpusztulnak, az annyival inkább érthető, mert nem mind a szerelem gyerme­kei, hanem nagy részük a ledérségnek már csirájukban férges gyümölcsei. Mindebből t. uraim én azt a tanúságot vonom le, hogy a házasságon kívül született gyermekek túlnyomó része szerencsét­lenségének nem az a fő oka, hogy nem birnak a törvényes szárma­zás jogi qualifikatiójával, nem viselhetik a természetes atya csa­ládi nevét, nincs utána örökjoguk, hanem az, hogy hiányzik nekik az, a mi megvan a törvényes ágyból születet gyermekek­nek, t. i. a családi tűzhely melege, a szülők együttes gondvi­selése. Ezt a törvény semmiféle jogi állással nem biztosíthatja nekik, ha nemzőik nekik nem adhatják vagy adni nem akarják. A miből ismét a törvényhozó számára legalább is az a kö­telesség nyilvánvaló, hogy lehetőleg óvakodjék oly intézkedé­sektől, melyek a házasságon kívüli gyermekek szaporodására vezethetnének, mert csak növelné azoknak a szerencsétlen teremtményeknek számát, a kiknek paragrafusokkal hiába töre­kednék a szülői szeretetet pótolni. Ilyen intézkedés volna minden esetre, ha a törvény a gyer­mekek és szüleik közti jogviszony tekintetében a törvényes és törvénytelen gyermekek között különbséget nem tenne, mert bizonyos az, hogy egy része azoknak a házasságoknak is elma­radna, melyek ma a gyermekek törvényesítése czéljából köttet­nek és gyakoribb lenne azoknak az eseteknek a száma, midőn a házasság által egybe nem kötött szülők, épen szétválásuk következtében veszélyeztetik gyermekeik fentartását. 12 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom