Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Várady Zsigmond: Észrevételek Reichard Zsigmond úr törvénytervezetére [197., 1901]
14 szabadítsa a társadalmat ama párviadaloktól, a melyeket a komoly munkával felszínre jutni képtelen elemek saját érvénye- sülhetésük kedvéért szoktak kierőltetni. További oly indítvány, a mely a társadalom viszonyainak elváltozásából folyólag indokolható volna, az iszákosságnak önálló bünténynyé minősítése és fokozatos szabadságvesztésbüntetéssel sujtása lenne. Minthogy az állam egy egész hadsereg-szervezetet tart fenn az iszákosság szenvedélyének a nagy néposztályokban meggyökeresítésére és minthogy e részben az állam pénzügyi politikája által előidézett erkölcsi és fizikai elfajulás szomorú tüneteit észleljük, minthogy mi a jogtudomány köréből a pénzügyi politikára vonatkozólag irányító hatással alig lehetünk, önvédelmi eszköz gyanánt óhajtandónak találnám, ha büntető úton üldöznénk és ezáltal távoltartani iparkodnánk az ital szenvedélyébe elmerüléstől azokat a polgárokat, a kik e szenvedélyre bármi oknál fogva hajlanak. Ugyancsak a társadalmi viszonyok elfajuló fejlődéséből eredő szükségnek vélném a tágabb értelemben vett közvagyon ellen irányzott merénylet szigorúbb büntetését és külön minősítését. Mindenki észlelheti, hogy a bűncselekmények fejlődése ezen a téren öltött az utolsó évtizedben legnagyobb arányokat. Oka nemcsak az, a mit az igen t. előadó úr helyesen említ, hogy t. i. bizonyos bűntények nagymérvű eseteinél a büntetés legnagyobb tétele sem áll arányban a bűncselekmények pusztító hatásával és a cselekményeknek a tettesre vonatkozó hasznaival. Okát sokkal inkább találom abban, hogy a magánvagyon megtámadásában dolgozó tettes mindig több koczkázattal dolgozik, mert a magános ember a saját vagyonát folytonosan ellenőrzi és védelmezi. Ellenben a közvagyonnál, idesorozván a nagy közönségnek részvénytársaságoknál és szövetkezéseknél elhelyezett vagyonát is, a nagy közönség nem rendelkezik oly ellenőrző és felügyelő közegekkel, a melyek a magános ember hasonló működéséhez mért arányokban és erélylyel járnának el az összehozott közvagyon védelmében. A bűntettesek ezt igen jól tudják, ez a körülmény fokozza a bűnözések alkalmát és ennélfogva indokoltnak tartanám, hogy szigorúbban sújtsa a törvény azt, a ki nagy mennyiségű közvagyont lop, vagy sik98