Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Várady Zsigmond: Észrevételek Reichard Zsigmond úr törvénytervezetére [197., 1901]

lr. kaszt, már csak azért is, mert az ily bűncselekmény sokkal több egyént és sokszor százszoros mértékben sújt, mint a magánosok ellen elkövetett vagyoni bűntényeknél az eset. Az értékhatárok új megha tározása, mint a t. előadó úr tér - vezi, vagy egy harmadik értékhatár szigorúbb büntetése e rész­ben nem vezet czélhoz. E tekintetben a törvény hatását más irányban is erősíteni kellene és ezért bátor vagyok a t. teljes­ülést kérni, hogy tanácskozásai további folyamán kegyeskedjék azt az ezennel megtett javaslatomat is megfontolás tárgyává tenni, hogy a közvagyon és a közönség vagyonának megsértése önálló bűnténynyé, egy delictum sui generis-sé alakíttassák s ez alkalommal az ily közvagyon ellenőrzésére hivatottak mulasz­tása, már a mulasztás önmagában véve is, az erélyesebb meg­torlás tekintélye alá helyeztessék. Szerintem u. i. arra, a ki egy megye árváinak félmillió forintig meglopását mulasztásával lehetővé teszi, a fegyelmi büntetés legmagasb foka is egyszerűen bűnbocsánat. Volnának még hasonló, talán némi megfontolásra és meg­vitatásra alkalmas egyéni észleleteim, de a már úgy is kifárasz­tott b. türelmüket tovább terhelni nem akarom. Különben is távol áll tőlem az önhittség, hogy alkalmasnak találnám ma­gamat és nézeteimet Csemegi Károly nagy alkotásának meg­változtatására. Esztendőkkel ezelőtt Plórenczben Michel Angelo «Pieta» szobrát Magyarország egyik legnagyobb esztétikusával nézegetvén, ő azt a kifogást emelte a szobor ellen, hogy annak egyik lába túlságosan merevnek mutatkozik. Vitánkban meg­egyezés nem jött létre, de abban mind a ketten megállapodtunk, hogy a ki azt a szobrot vélt hibájából kijavítani akarja, Michel Angelo képességeivel, vagy még többel kell bírnia. Szemben a magyar jogászéletnek legtökéletesebb és merem mondani legnemesebb és leglángeszűbb alkotásával, a magyar btkv-vel, kétségtelennek tartom, hogy felettébb óvatosan kell hozzányúlni e mű egyes kis merevségeinek eloszlatásához, mert a hibás hozzányulás az egész társadalmi rendet tenné bénává és így annak a reformernek minden esetre bírnia kell a Csemegi Károly lángeszével és tudásával. Ha Önök úgy találnák is, hogy átmenetileg e feladat az egyesek erejét meghaladja, akkor is ki 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom