Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Várady Zsigmond: Észrevételek Reichard Zsigmond úr törvénytervezetére [197., 1901]
legalább a büntetőjog szempontjából feltétlenül betegek. Szerény véleményem szerint épen ellenkezőleg, azt a kérdést kell felvetni, hogy a Csemegi-féle büntetőtörvénynek a visszaesőkre nézve hozott szigorú büntetéstételei nem volnának-e eme gyakorlati tapasztalatok alapján enyhítendők, főleg arra való tekintettel, hogy épen ez a büntetéstétel, a visszaesőkre alkalmazott szigorúbb büntetés a gyakorlatban nem bizonyult alkalmasnak a visszaesések számának csökkentésére. Feltétlenül az igen t. előadó úr véleményéhez kell csatlakoznom a javító-intézetek pártolása tekintetében, mert erős bennem a meggyőződés, hogy a fiatal bűntetteseknek fogházba szállításával az állam semmit sem ér el az általa kitűzött czé- lokból, de sőt önmaga nevel bűnösöket. A fogház a bűnözés akadémiája. Azt hiszem azonban, hogy a 20 éven felüli egyének javító-intézetbe küldhetése czélt tévesztett intézkedés. A teljesen kifejlődött agyrendszerrel szemben a javító-intézettől hatást alig várhatunk. Ennél a pontnál azonban legyen szabad figyelembe ajánlanom, hogy a javító-intézetek alapeszméjét nem felfelé, hanem lefelé kellene fejleszteni és ennélfogva tiszteletteljes véleményem szerint azért kellene szót emelnünk, hogy az állam a kényszeroktatás angol rendszerét hova-előbb megvalósítsa. Angliában a kényszeroktatás behozatala statisztikailag bizonyította be, hogy az intézmény nyomában a bűnözés száma átalá- ban is lényegesen csökkenik, mert a kényszeroktatás épen azokat a fiatal gyermekeket fogadja karjaiba, a kikből az erkölcsi nevelés elhanyagolása révén a bűntettesek nagy része kikerül. Ugyancsak az angol példa bebizonyította, hogy a kényszeroktatásban részesített és a kifejlettség után gyarmatosított egyének között a bűnözés ritka kivételt, a kihágások száma is igen kis mennyiséget tesz. Tekintve, hogy a kényszeroktatásban részesített gyermekek a társadalom legalsóbb rétegeiből kerülnek ki, és azok a kényszeroktatás nélkül feltétlenül elzüllenének : ez az eredmény önmagában is követeli, hogy épen a büntetőjog szempontjából ez intézkedések behozatalára az államot serkentsük. Az enyhítő körülmények alapján a büntetés korlátlan leszállításának a biró kezébe átadása jogát szívesen látnám, mert készséggel kell elismernem, hogy nincsen a magyar társadalomnak oly szervezetrésze, a mely értelmi színvonal és 8 92
