Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Várady Zsigmond: Észrevételek Reichard Zsigmond úr törvénytervezetére [197., 1901]
4-dát: Norvégiában az emberek nem isznak. Az egyesület orvos - tagjai, de gondolom, a jogászok is jól tudják, hogy az iszákosság mily nagy számú esetekben okozza közvetlenül a bűncselekmény létrejöttét. Legközelebb tárgyalja a nagyváradi esküdtszék bűn- pörét ama feleség- és leánynak, kik a férjet s az apát a herezacskó megszorításával, lágyékon rúgással és felakasztással megölték, mert a megölt ember ittas állapotban rendszerint bántalmazta családja tagjait és a bűncselekvény alkalmával leányán erőszakot tenni akarván, minthogy arra a leány ellenállása miatt képes nem volt, annak nyakára hurkot tett és a leányt fojtogatni kezdte. De az ily eseteknél, melyekben az iszákosság közvetlenül hozza létre a bűnt, sokkal komolyabban esik a mérlegbe az iszákosságnak ama közvetett hatása, mely az iszákos egyének leszármazóin mutatkozik és megnyilvánul abban, hogy az ily leszármazók a bűnözési hajlam szempontjából mindannyian terhelteknek tekintendők. Valóban, az iszákosok utódai mint vádlottjelöltek születnek, mert lelkűkben az erkölcsi érzék rendszerint tompán fejlődik ki és belviláguk az esetek túlnyomó többségében nem szolgáltat elég ellenálló erőt, mely őket a bűncselekménytől visszatartsa. Az iszákosság e közvetve pusztító hatását, melyet statisztikai számokban pontosan sohasem leszünk képesek kifejezni, a magyar állam az általa űzött szeszkereskedés pénzügyi érdekekből föntartott rendszerével folytonosan fentartja és növeli, és méltán mondhatnék, hogy az ily államok a büntetőjog szempontjából valósággal, mint a bűncselekményeket tenyésztő organismus jelentkeznek. Ellenben Norvégiában, Oddé-ban, pár évvel ezelőtt a tengerbe lökte a katona azt a szeszt is, a melyet egy uralkodó hajójára kellett volna felvinnie, és napokon át utazhatunk norvég kocsisokkal az ottani fenyves erdőkön keresztül a nélkül, hogy — a szó magyar értelmében — korcsmát találnánk és kocsisunk egyetlen korty pálinkát venne magához. Viszont Svájczban, bár a svájczi paraszt értelmisége a magyar paraszté megett messze elmarad, a sok nemzedéken keresztül felülről lefelé ható kultúra a népnek a társadalmi renddel szemben megnyilatkozó helyes erkölcsi érzékét és fegyelmezettségét oly fokban fejlesztette ki, melyről nálunk, nagy néposztályainkat tekintve, valószínűleg még nemzedékeken át sem szabad álmodoznunk. Ezek és ilyenek az okai, 88
