Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
77 kárt okoz» kifejezéssel pótoltatik. Például az ingatlan kétszeri eladása utján elkövetett károsítás az így pótolt meghatározásba is csak akkor volna beleérthető, ha az eladó az uj vevő előtt a korábbi eladást eltitkolta. De ha az uj vevő a korábbi eladásról tud és az eladóval összejátszik, akkor senki sem ejtetett tévedésbe, és a károsítás mégis elkövettetett. Másik példa a tévesztés nélkül elkövetett károsításra a következő : A takarékpénztári hivatalnok, a ki a takarékpénztárnál lévő betéteket ismeri és tudja azt, hogy sok betevő évekig nem gondol a betétekkel, egy ily takarékpénztári könyvnek mint elveszett okiratnak bírói megsemmisítéséért folyamodik és a megsemmisítés után felveszi a betétet a takarékpénztárból. Ily esetben tévedésbe ejtés szintén nincs és a károsító cselekvény mégis megvan. E példákból és a csalás számos egyéb válfajainak vátoza- tosságából láthatjuk, hogy a csalás nem oly határozottan jellegzett és határozott dologra irányuló jogellenes cselekvény, mint a milyen a lopás, a sikkasztás vagy a többi vagyoni delictum, hanem a vagyon elleni bűncselekvényeknek azt a változatos csoportját foglalja magában, a melyek a többi vagyoni delictumok és a magánjogi jogsértések közt középbelyet foglalnak el. A vagyoni jogokat sértő eljárások nagy része olyan, hogy velük szemben a magánjogi védelem elégségesnek mutatkozik. De van egy nagy csoportja a vagyon elleni jogsértéseknek, a melyeket bűncselekvényeknek kell minősíteni, mert a jogsértést elkövetőnek különös romlottságára és veszélyességére mutatnak, és mert velük szemben a magánjognak a büntetőjognál enyhébb eszközei nem elégségesek a sértett jogainak megvédésére. Ilyenek azok a határozott vagyontárgy ellen irányuló bűncselekvények, a melyeket a törvény mint lopást, sikkasztást, okirathamisítást stb. büntet, és a cselekvényeknek az a változatos csoportja, a mely nem nyilvánul oly határozottan jellegzett módon, mint az előbb említettek, de a tettes romlottsága és a cselekvény veszélyessége miatt mégis büntetés alá tartozik. A bűncselekvényeknek ez a csoportja az a melyet a csalás meghatározása alá kell vonnunk. A helyes meghatározás e szerint az volna, a mely magába foglalja mindazokat a vagyon ellen irányuló és bün77
