Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
75 teni. Ezt az intézkedést kiterjeszti a tervezet a többi vagyon elleni bűncselekvényekre is. Bünteti a tervezet 370. §-a azt az esetet is, a melyet a gyakorlatban «villamosság lopása» név alatt ismernek. Az e kérdésre vonatkozó jogászi vélemények és bírói döntések véleményem szerint a büntetőrendszer egész felfogására rossz világot vetnek, mert nyilvánvaló, hogy az a kérdés, a melytől az általános felfogás szerint a cselekvény büntetendősége függ, hogy t. i. ingó dolog-e a villamosság vagy nem, nincs összefüggésben sem a subjectiv bűnösséggel, sem a cselekvény veszélyességével, tehát nincs összefüggésben azokkal a körülményekkel, a melyektől a büntetendőségnek helyesen függni kellene. A tervezet 370. §-a úgy van fogalmazva, hogy az nemcsak a villamcsság lopására vonatkozzék, hanem egyéb hasonló cselekményekre is, mert hiszen, a mint ma villamosságot lehet jogtalanul felhasználni, épúgy a technikának nagyobb fejlődésé mellett másféle erő vagy tulajdonság eltulajdonításának módja is lehetővé válhatik. A 45—46. czikkhez. A rablás, mint egyik legveszélyesebb cselekmény büntetését a tervezet nehány legveszélyesebb esetekben életfogytig terjedhető fegyházra felemeli. Hasonló szabályozás van a svájczi tervezet 76. czikkében, és a norvég javaslat 268. §-ában. A rablásra irányuló szövetséget és előkészületi cselekvényt a tervezet 349. §-a a cselekvény veszétyessége miatt büntetendőnek minősíti. A tervezet 350. §-a büntetendőként minősíti a zsaroláshoz hasonló, de a vagyoni haszon elérésének czélja nélkül elkövetett jogtalan kényszerítés eselekvényét. Ez a cselekvény a német büntetőtörvény 240. §-a és a svájczi tervezet 103. §-a szerint is büntetendő cselekvénynek van minősítve. A tervezet 353. §-a büntetendő cselekvénynek minősíti a jogtalan önbíráskodást. E minősítés czélja egyrészről az, hogy a jogtalan önbíráskodás büntettessék, de másrészről az is, hogy az oly cselekvények, a melyek természetüknél fogva önbirás-
