Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
63 szerinti maximuma 15 év, de bűnhalmazat esetében 20 év, az 1843-iki magyar büntetőjavaslat 86. §-a értelmében 24 év. A visszaesés büntetése tekintetében a tervezet 100. a §-a abból indul ki, hogy visszaesőnek csak az tekinthető, a ki a korábbihoz hasonló jellegű cselekvény elkövetésébe esik vissza. Azt, hogy mely cselekvényt kell a korábbihoz hasonló jellegűnek tekinteni, a tervezet csak útmutatásként írja körül és a bíróra bízza annak meghatározását, hogy az adott eset körülményei szerint a visszaesést fenforgónak látja-e. A visszaesés büntetése a tervezet szerint a különben kiszabható büntetés másfélszerese, azonban a tervezet rendszeréhez híven úgy, hogy a büntetés emelése nem kötelező a bíróra, hanem csak facul- tativ. Visszaesés esetében a büntetés sok cselekvény tekintetében a kétszeres tartamra emelhető fel az 1843-iki magyar büntetőjavaslat 94. §-a szerint. Felemelik a büntetés tartamát visszaesés esetében a belga büntetőtörvény 54—57. §-ai, az olasz büntetőtörvény 80—84. §-ai, a svájczi tervezet 41. czikke, a norvégbüntetőjavaslat 64. §-a és az 1891. évi franczia törvény, mely utóbbi egyidejűleg rendelkezik egyrészről a feltételes elitélés behozataláról, másrészről arról, hogy a visszaesők büntetése kétszeresre emelhető fel. A büntetésemelés mértéke a különböző törvényekben különböző, a németalföldi törvényben 1/s része, a svájczi tervezetben fele a büntetésnek. A legveszélyesebb bűnösökre vonatkozik a tervezet 100. c §-ának intézkedése. A ki három oly bűncselekvényt követ el, a mely 10 évi vagy ennél nagyobb büntetés alá esik, az már a javíthatatlanságnak és a veszélyességnek oly fokát mutatta, hogy az életfogytiglani szabadságbüntetés az eset körülményei szerint okadatoltnak mutatkozhatik. Az életfogytiglani büntetés kimondása ily esetben sem kötelező, hanem csak faculta- tiv. Kokon a tervezetnek ez az intézkedése a norvég büntetőjavaslat 65. §-ával, mely így hangzik: «Ha valaki több oly bűntettet követett el vagy kísérelt meg, a melyek a törvény 148., 149., 152. (1. bek.), 154. (1. bek.), 159—161., 174., 178. (174.), 191—193., 195—168., 200—204., 217., 224., 227., 230., 231., 233., 245. (2. bek.), 261., 266 — 268. vagy 292. §-ai értelmében büntetendők, a bíróság az esküdtszék elé terjesztheti azt a 62
