Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Reichard Zsigmond: Tervezet a büntetőtörvény módosításáról [196., 1901]
63 kérdést, hogy a tettest a cselekvények neme, az annak alapjául szolgáló lelki indító okok, vagy a bennük nyilvánuló hajlam alapján az emberi társadalomra, vagy egyesek életére, egészségére és jólétére különös veszélyesnek kell-e tartani. Ha az esküdtszék igennel felel erre a kérdésre, az Ítélet meghatározhatja, hogy a tettes addig, a míg szükségesnek látszik, a fogságban tartassák, de nem tovább, mint a meghatározott büntetési idő háromszorosáig, és semmiesetre sem tovább, mint 15 évvel a büntetési időn túl». A tervezet különös része a visszaesést több egyes bűncse- lekvénynél külön felemlíti mint minősítő okot is. A 23. és 25. czikkhez. A törvénynek az indítványi jogra vonatkozó szabályai gyakorlatban sok esetben hiányosaknak bizonyultak. A tervezet 115. §-a e hiányokon akar segíteni azzal, hogy a törvénynél részletesebb és többféle esetre kiterjedő szabályokat ad arra nézve, hogy ki terjesztheti elő az indítványt. A norvég büntetőjavaslat 79. §-ával rokon a tervezet 113. c §-ába felvett az a szabály, hogy a cselekvény indítványra jogosított hiányában facultative hivatalból üldözhető. E rendelkezés oka, hogy a gyakorlatban ijesztő példáit lehet tapasztalni annak, hogy valamely büntetést érdemlő cselekvény csak azért marad büntetlenül, mert nincs, a ki indítványt tegyen. Elég e tekintetben utalnom arra az előfordult esetre, mikor egy lány, a kin erőszakot követtek el, kétségbeesésében a kútba ugrott, és ezzel a tettesek büntelenségét biztosította. Nyilván- aló, hogy az indítványi jog czélja ily esetekben csak az, hogy az áldozatot kíméljük, és nincs czélja a bűnvádi eljárás mellőzésének, ha meghalt az áldozat, a kit kímélni kell. A tervezet facultative adja meg a jogot a vádhatóságnak, hogy ily esetben a vádat emelhesse, és így az eset körülményei szerint lesz megítélhető, hogy van-e czélja a vád emelésének. A tervezet 115. §-a oly esetekről intézkedik, a melyekben a tettesek egy része hivatalból üldöztetik, más része pedig csak indítványra. Ily esetekben gyakran a jogérzet sérelmével jár az, ha a kisebb bűnös hivatalból üldöztetik, mig a főbűnös az indítvány hiánya miatt nem üldözhető. Ily esetekre adja meg a tervezet a vádhatóságnak facultative azt a jogot, hogy az 63
