Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]

lyos jogot mégis biztosított nekik, t. i., hogy egyrészt a tilos önhatalom ellenében ép úgy védekezhetnek erőhatalommal, mint maga a birtokos, másrészt a rajtakapott vagy űzőbe vett tettestől erőhatalommal visszavehetik azt az ingó dolgot, a melyet ez tilos önhatalommal elvett. («T» 517., 518. §§.) Igen fontos jogok ezek, de mégis messze mögötte maradnak annak a possessorius védelemnek, a melyet a tervezet a birtokos részére biztosít.

A fent elősorolt esetekben kézzelfogható, hogy ki a birtokos és ki a tervezet 510. §-a értelmében vett nem birtokos iNiehtbesitzer). De a gyakorlatban előfordulhatnak oly esetek, a midőn ennek megállapítása igen nagy nehézségekbe ütközik. De mielőtt ezek fejtegetésébe bocsátkoznám, a fogalmak köny- nyebb kezelhetése végett, szükségesnek tartom, hogy az 510. §-ban felsorolt személyek, ott csak negative megjelölt, de tényleg, mint fentebb említém, positiv ismérvekkel is ellátott hatásköre valami jogászi műszóval láttassák el. Ónként kínálkoznék erre a «birlaló, detentor» kifejezés; csakhogy e szónak római jogi reminiscentiái annak fogalommeghatározásánál zavarólag folyhatnának be. Ép azért ajánlom, hogy e nem birtokos személyek e birloksegédeknek» neveztessenek. Ez a műszó legközelebb áll Bekker felfogásához, a ki a német polgári törvény- könyv «Nicht Besitzerjeire» a «Besitzdiener» szó alkalmazását ajánlja. Mégis az általam ajánlott elnevezést helyesebbnek tartom, mert előfordulhatnak oly esetek, a midőn a Besitzdiener szó a benne kifejezett «szolgaság» fogalma miatt zavarólag hat. Pl. valaki jóbarátja podgyászának egyes darabjait viszi; ugyanezt teszi a férj feleségével, vagy a feleség férjével szemben. Bekker szerint «könnte die Frau Besitzdienerin des Mannes, ebensogut der Mann Besitzdiener der Frau sein; gewöhnlich werden Kinder als Besitzdiener der Eltern auftreten, aber undenkbar ist auch der umgekehrte Fall nicht, wo die Kinder selbständlich besitzen dürfen, können sie nach Umständen auch die Eltern zu Besitzdienern haben.» Hogy mindezekben az esetekben a «birtoksegéd» elnevezés alkalmasabb, úgy vélem alig szorul indoklásra.

De térjünk vissza magához a tárgyhoz. A tervezet 510 §-a