Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
«7 védelem törvényes eszközeivel való élés is első sorban őket illeti meg. így határozza azt meg a tervezet 523. §-a, kimondván egyszersmind, hogy csakis őket illeti meg a teljes birtok- védelem, míg a haszonbérbe adó, letevő stb., a kik nem birtokosok, de a kiktől a birtokos a birtokot szerezte, csak subsidiarius, és ily minőségben is csak a tervezet 519., 520. §-aiban körülirt védelmet, tehát nem az u. n. teljes birtokvédelmet élvezik. Érdekes az ellentét az itt codifikált nézet és az eddig uralkodott római birtoktan felfogása között. Ott a detentio még csak mint puszta tényleges viszony jelentkezik, a mely semmi jogvédelemmel ellátva nincs. Védelem csak a tképi possessort illeti meg ; csakis ezt védik a possessorius interdietumok; míg a bérlő, haszonbérlő stb. csak mint a birtokos képviselői, procu- rátorai (Savigny szerint Verwalter]ei) jelentkeznek, a kik minden possessorius védelem nélkül szűkölködnek. A detentorok ezt a precarius helyzetét Savigny következőkép indokolja (I. m. 59. lap): «Entweder denken wir diesen Verwalter (detentor) in Übereinstimmung oder in Widerstreit mit dem wahren Besitzer. Im ersten Fall braucht er die Interdicte nicht, da die des Besitzers ihn hinreichend schützen. Im zweiten Fall aber, wenn er sie wider Willen des Besitzers gegen diesen selbst oder gegen einen Dritten gebrauchen wollte, darf er es nicht, weil er dadurch in das obligatorische Verhältniss eingreifen würde, dem er seine Detention verdankt, und das ihm für jedes denkbare Interesse genügt.» Hogy Savignynek nincs igaza, hogy a bérlőnek, haszonbérlőnek meg kell adni a possessorius védelmet és pedig nemcsak harmadik személyek, hanem maga a bérbe, haszonbérbeadó ellen is, az ma már, úgy vélem, általánosan elfogadott nézet. Legalább hazai gyakorlatunk arra az álláspontra helyezkedett és a bérlő és haszonbérlő visszahelyezés iránti jogát úgy bérlőtársával és harmadik személylyel, mint magával a bérbeadóval szemben is kifejezetten elismeri. A birtoknak a tényleges detentióhoz való fűzéséből két fontos és a birtoktan bonyolultságát lényegesen egyszerűsítő körülmény következik, t. i. a brevi manu traditio és a constitutum possessorium intézményeinek önként való megszűnése. Miután a római jogi értelemben vett detentor a tervezet szerint birtokos is egyszersmind, ennélfogva a brevi manu traditiónak 5* 219
