Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
hensioja szükséges, addig az előbbihez elegendő az, ha megvan a tényleges hatalom gyakorlásának a lehetősége. A tervezet e §-a még sem tudja nélkülözni még az ingatlanoknak traditiojá- nál sem az apprehensiót. Pedig hogy ennek itt csak symbolikus értelme lehet, az egészen nyilvánvaló. Hisz a telekbe való bevezetés, a teleknek közelről való megjelölése, a kulcsok átadása semmi fontossággal sem bir, ha azt nem előzte meg az átadó és átvevő között létrejött oly értelmű megállapodás, hogy az ingatlan birtoka az átvevőre ruháztassék át. Ebből kifolyólag a birtokátruházSs súlypontja nem a fentemlített formaságokon, hanem magán a birtokátruházási szerződésen nyugszik. A birtok átruházása megtörtént tény akkor is, ha ama formaságok nem történtek meg. Nézetem szerint a telekbe való bevezetés, a telek közelről való megjelölése, az épület vagy épületrész kulcsának átadása nem tekinthetők a birtokszerzés «constitutivi) elemeinek; nem egyéb ezek czélja, mint az, hogy szükség esetén (pl. Írásbeli okirat hiányában) a birtoknak tényleg megtörtént átadását bizonyítsák.* Minden ilyen formaság nem egyéb, mint egy a birtokszerzést bizonyító bizonyíték; akár csak az okirat, tanuk, eskü stb. All ez annál inkább, mert a fenti apprehensióhoz hasonló formaságok egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy az azt véghezvivő részére az ingatlan fölött valamelyes «tényleges hatalmat» biztosítsanak. Ezen apprehen- sionális cselekmények mellett sem szerez az átvevő egyebet, mint a tényleges hatalom gyakorlásának erkölcsi lehetőségét, a melyet részére az átadóval létrejött megállapodása már eleve biztosított. Ezen a kölcsönös megállapodáson nyugszik a birtokátruházási actus súlypontja; ha ettől eltekintünk, a tervezet * L. Ihering: Ueber den Grund des Besitzschutzes 201. oldal. Ist die Anwesenheit auf dem Grundstück mit der Absicht, Besitz zu ergreifen, an sich ausreichend, die physische Herrschaft und damit den Besitz zu verschaffen, warum blos in der Person des Käufers, warum nicht auch in der des unrechtmässigen Occupanten ? Eine befriedigende Antwort darauf gewinnt man nur, wenn man der Wahrheit die Ehre gibt und anerkennt, dass jener Act überall nicht die physische Herrschaft über das Object gewährt, sondern lediglich dazu dient, den mit beiderseitigem Einverständnis erfolgenden Besitz und Eigen- . t/iumsübergang zu constatiren. Ugyanígy Schwarz i. m. 269. oldal és Ijhy. Ellene Windscheid: Pandecten I. köt. 670. oldal. 50
