Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
ez esetben a parti tulajdonos az elhagyott meder, illetve sziget tulajdonával egyidejűleg annak birtokát is megszerezte.* Megszerezte még mielőtt annak képződéséről tudomása lett volna; és kezdettől fogva élvezi a birtokvédelmet. Mégis a tervezet 505. és 506. §§ értelmében a birtokot csakis akkor szerzi meg, ha ezen újonnan keletkezett ingatlanokra vonatkozólag valamelyes cselekményt visz véghez pl. azokat megszállja, elhatárolja, bekeríti, beépíti, megmunkálja vagy használatba veszi. Mindaddig, a míg a parti birtokos ezek egyikét vagy másikát nem viszi véghez, a nevezett ingatlanok birtokát nem szerezte meg. De miután a tulajdonjogot a tervezet 643. § szerint kétségkívül megszerezte, szemünk elé egy elképzelhetlen jogeset tárul : az occupatio utján megszerzett tulajdonjog a dolog birtoka nélkül. De hát ki lesz ezeknek a földterületeknek birtokosa Egyelőre senki. Oly dolgok ezek, a melyek uratlanok is nem is. Ugyanerre az eredményre jutunk a 644—647. §§-nak az 505. és 506. §§-al való egybevetésével. Mindez esetek eléggé világosan illustrálják, hogy az 505. és 506. §§ ingatlan birtokszerzésére vonatkozó rendelkezései is minden gyakorlati hasznosság hijján még a logikai következetesség követelményeinek sem felelnek meg. A tervezet 507. §-a a birtokelvonás utján való birtokszerzésről szól. Helyesen jegyzi meg e § indoklása, hogy a mikor birtokelvonásról van szó, a birtokváltozás előidézésére ismét csak a tényleges hatalom valóságos elnyerése alkalmas, mert csak ennek megtörténte után mondhatni, hogy az eddigi birtokos, a kinek az egyoldalú cselekményről tudomása nem volt, sőt, a ki azt talán ellenezte, birtokos lenni megszűnt, a mennyiben a dolog feletti hatalmat gyakorolni képtelenné lett. A birtok megszerzése tehát ez esetben is a dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével történik, vagyis az 505. és 506. §§-ban megállapított módon. Az 507. § tehát olyat ismétel, a mi egyszer már az 505. §-ban megmondva, az 506. §-ban pedig megmagyarázva * Nem is lehet ez másként, mivel eredeti (originarius) tulajdon szerzés nem is képzelhető másként, mint a birtok megszerzésével kapcsolatban. Ez a szabály régtől fogva a birtoktan azon kevés tételeihez tartozott, a melynek valóságát a jogi Írók csaknem egyhangúan elismerték. 40 192
