Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
ingatlan dolgot megszállja, elhatárolja, bekeríti, beépíti, megmunkálja, vagy használatba veszi.» Észrevételeim nagyjában itt is ugyanazok, mint az ingó dolgok occupatiójára nézve. Az egyoldalú cselekmény és a közvetlen apprehensio fogalmai által megállapított keret sokkal szükebb, sem hogy abba az összes occupationalis birtokszerzések beilleszthetők lennének. Miután pedig az elsajátításnak ingatlanokra vonatkozólag egész sajátszerű jellege van, az idézett §§ ki nem elégítő volta itt tán még inkább szembeszökő, mint az ingóságokra vonatkozólag. Czivilizált államokban ingatlanoknak a szó tulajdonképi értelmében vett elsajátításáról, occupatiójáról, mint eredeti birtokszerzési módról alig lehet szó. A föld minden egyes darabja köz- vagy magántulajdon, uratlan, szabadon elfoglalható terület nem igen létezik. Nem volt másként ez a rómaiaknál sem; itt azonban az occupatiónak az örökösödési jog sajátos jellege folytán volt igen nagy jelentősége. Gaius institutiói II. könyvének 52. és köv. szakaszaiban olvassuk, hogy a hagyaték uratlan dolognak tekintetett; elfoglalhatta azt bárki és egy évi birtoklás után annak tulajdonát is megszerezte. Accidit, ut qui sciat, alienam rem se possidere, usucapiat, velut si rem hereditariam cuius possessionem heres nondum nactus est, aliquis possiderit; nam ei concessum est usucapere, si modo ea res est, que recipit usucapionem ...............Et in tantum haec usucapio concessa est, ut et res quae solo continentur, anno usucapiantur.» Midőn azonban Hadrianus az örökösödési keresetet az elbirtokló ellen is engedélyezte és így az occupationalis birtokszerzésnek e faja megszűnt, lényegesen csökkent a foglalás általi ingatlan birtok- szerzés lehetősége. Hazai jogunkban az alluvio, avulsio, insula nata, flumen derelictus és ehhez hasonló esetek szolgáltatják csaknem kizárólag az occupatio általi birtokszerzés eseteit. Ezek tulajdonának megszerzésére vonatkozólag részletesen intézkednek a tervezet 643—647. §-ai. Ezekben az esetekben alig képzelhető, hogy a parti tulajdonos az újonnan képződött részeknek tulajdona mellett egyszersmind azok birtokát is meg ne szerezze, így pl. a tervezet 643. §-a «Ha a folyóvíz egészen elhagyta a medrét, vagy ha a folyóvízben sziget támad ; az elhagyott meder vagy a sziget, a partok tulajdonosaié lesz.» Nézetem szerint 39
