Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
Bevezetés. A birtoklásról szóló tant régtől fogva a magánjog egyik legnehezebb részének tartották. Már Savigny'* «a birtok jogáról» irt hirneves monogra- phiájának legelső oldalán megjegyzi, hogy szinte megszokott dolog, hogy a jogi irók a birtoklás tanának fejtegetésénél az ide vonatkozó tételek csakném megfejthetlen bonyolultságáról és nehézségéről panaszkodnak.** És valóban, ha valamely jogintézmény nehézségére, a reá vonatkozó elméletek sokaságáról következtetünk, úgy bátran mondható, hogy a birtoklás tana a benne felmerülő számtalan elméleti controversia folytán a magánjogi dogmatica legnehezebb részeihez tartozik. A birtok fogalmának dogmaticai kifejtésénél döntő szerepet játszik a római jog. Mert a római jognak a német birodalomban történt receptiója folytán ép a római birtoktant kellett a moderne életviszonyokra alkalmassá interpretálni. Ez természetesen igen nehéz munka volt. A birtok lényegileg tényleges állapot, a személy és a dolog közötti tényleges viszony lévén, a melynek esetei mindenkor a létező társadalmi és gazdasági állapotokból nőnek ki; nagyon is érthető, hogy az ó-világi, rabszolga gazdaságon alapuló életviszonyokból kifejlődött római birtoktannak a modern viszonyokra való rationalis alkalmazása igen nagy nehézségekkel járt. Ki is fejlődött Németországban a «heutiges römisches Becht» hazájában egy oly óriási birtokirodalom, a milyennel tán egyetlen jogdogmaticai kérdés I. * Das Recht des Besitzes 7. kiadás 18t>5. ** L. Pininski: Der Thatbestand des Saohbesitzerwerbs nach gemeinem Recht. 2. kötet 1885 ös 1888. 1. oldalon. 155 1*
