Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
4 sem rendelkezik. A birtokelméletek egész tömege vindicálta magának a birtoktani homályok megfejtésének érdemét. Abban valamennyi irány megegyezett, hogy a birtok intézményszerű szabályozását egyetlen jogrendszer sem nélkülözheti s abban is, hogy lényegileg a birtok egy jogszabályokkal pontosan meghatározott tényleges viszony személy és dolog között.1 De a bir- tokdogmatica többi kérdéseiben, a hány iró, annyi felfogás, a hány felfogás, annyi elmélet.2 A római birtoktannak a modern magánjogi codificátiók legtöbbjébe való átvétele még jobban kiterjesztette a birtokviták amúgy is tág terjedelmét.3 De 1 L. Strohal: Der Besitz nach dem В. G. В. Iherings Jahrbücher für Dogmatik, 1898. Hierbei denkt man zunächst an einen, eines durchhaltenden Elements nicht entbehrenden und mit Rechtsfolgen für ein bestimmtes Subject ausgestatteten Thatbestand (Besitz als Thatbestand). Dann aber auch an die Rechtsfolgen, welche mit einem so gearteten Thatbestand verknüpft sind (Besitz als Rechtsfolge, als die aus dem Besitzthatbestand füi den Besitzer sich ergebende rechtliche Stellung, Besitz als Rechtsposition). Lásd továbbá ugyané szerzőtől «Succession in den Besitz» (1885) 30. oldal és köv. 40. oldal és köv. Továbbá Bekker «Recht des Besitzes bei den Römern», 1880. Bekker e művében élesen támadja a római birtoktant. A birtok fogalmát az eddigiektől eltérően határozza meg, de lényegileg megegyezik Strohal fentebb közölt fogalommeghatározásával, a ki Bekkernek e tekintetben követője. E fogalommeghatározás ellen nyilatkozik Brinz kritische Y. J. S. XXÍII. köt. 388. és köv. lapokon. Ez ellen védekezik Bekker Savignyscbe Zsch. Y. kötetének 154. és köv. oldalain. Egyébiránt Bekkert megelőzőleg Meischeider is hangsúlyozza a római birtoktan tökéletlenségét és ki nem elégítő voltát. L. Besitz und Besitzschutz, 1875, 1876. 3 L. Kovát-s Gyula : A birtokelméletekről J. K., 1870. 40—130. Schwarz Gusztáv : Az újabb birtokirodalomhoz M. I. XXIX. 153. Hoffmann Pál : A birtokjogtan kétségei, 1892. 3 Az osztrák jogra vonatkozólag különösen lásd Randa: Der Besitz nach österreichischem Recht mit Berücksichtigung des gem. R., des- preuss., franz. und ital., des sächs. und Zürich. Gesetzbuches 4. kiadás. Lásd ennek a műnek a bírálatát Arndstól (az első kiadást bírálja) К. V. J. S. YIII. k. 378. 1. és köv. A franczia irodalomtól különösen említendő. Yermond «Théorie général de la possession» Paris, 1895. Saleilles «Etudes sur les éléments constítutifs de la possession» (Revue Bourgui- gnonne de l’enseignement superieur III. p. 121. és köv. 697. és köv. 189.). Maga a Code civil nem épen kimerítően tárgyalja a birtoktant. Érdekes a 2229. §-a «On est toujours présumé posséder pour sói et á titre de proprietaire, s’il n’est prouvé qu’on a commencé á posséder pour un 156
