Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
31 tené, de másfelől kétségtelenné tenné a javító rendszer hiányát különleges ellenszerekben. Valamint az orvosi tudomány, ha valamely baj kutforrásának felismerésére vagy betömésére nem képes : az egész organismus ellentálló erejének fokozására kell, hogy szorítkozzék: úgy a bűnös egyén lelki orvosa sem részesítheti más elbánásban a gyilkost, mint a tolvajt, az uzsorást, mint a gyujtogatót, az okirathamisítót, mint a nemi erőszak elkövetőjét, azokat, kik gonosz szándékból és azokat, kik gondatlanságból vétkeztek. Nem is rendelkezik más eszközökkel, mint a milyenekkel egyik ember a másikra hatni tud, sőt éppen annál a körülménynél fogva, hogy az elitéit mesterséges elszigeteltségben, kiragadva a világ küzdelmeiből, kerül a végrehajtó közeg elé: ez utóbbinak le kell mondania a nevelés legfontosabb segédeszközeiről. Csak az intellektusra hathat. Az akaratra már nem. Minden cselekménynél és ennélfogva a bűncselekménynél is, a tettes a belseje és a külvilág közötti összhang létesítésére törekszik. Az ösztön vagy hajlam érvényesülésért küzd. Kiirtására a világ semmiféle hatalma nem képes. Az emberi lélek belsejében fakadó ezt a folyamot csak szabályozni lehet, nem pedig megállítani. Ellenkező képzetek vagy keresztező hajlamok a helyes mederbe terelhetik az uralkodó hajlamot, különösen arra bírhatják az egyént, hogy ne törvénytelen, hanem törvényes, ne erkölcstelen hanem erkölcsös úton elégítse ki vágyait. A nevelés feladata, a fiatal lélekben a nemes vágyakat felkelteni és különösen oda hatni, hogy az egyén minden cselekményénél ugyanakkor, midőn ösztöneinek kielégítésére törekszik, egyúttal azokhoz a szabályokhoz alkalmazkodjék, melyeket a társadalom, az erkölcs, a vallás, az állam felállít. Gondoskodnia kell neki arról, hogy az ösztönszerű cselekvéssel kapcsolatos gyönyör érzetét ellensúlyozza a tudat, hogy bizonyos szabályok ellen vétene, melyeket tiszteletben tartani megszokott. Mindezt tanítani lehet, de többet nem. Az akarat képzése, annak a tehetségnek kifejlesztése, mely a különböző képzetek tusájában az egyik vagy másik irányban dönt, az élet feladata. «Velle non discitur» mondta már Seneca. A bűncselekmény elkövetésének oka lehet az ösztön rend- kivüli hatalma, vagy a visszatartó motívumok, vagy végre az akarat gyöngesége. A tiltó szabályt rendszerint ismeri a tettes, 131
