Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
5 zása; a történt dolgon már nem lehet változtatni, egész törekvése tehát abban központosul, hogy a tettest uj bűncselekmény elkövetésétől visszatartsa. Az állami reactio minőségének meghatározásánál tehát főfontosságú annak megállapítása, vájjon a cselekmény külső körülmények találkozásának véletlen következménye-e, vagy a tettes gonosz hajlamainak nyilvánulása. Az előbbi esetben, ha a bűncselekmény a bűnös életében csak episod: a büntetésnek értelme sincs és szüksége elesik.* Valódi jelentősége akkor lép előtérbe, ha a cselekményben nyilvánuló gonosz hajlam kiirtására törekszik vágj7 ha a tettest, kit megjavítani nem tudott, ártalmatlanná teszi. A jogrend fentartása tehát a classicus és a modern felfogás közös czélja. Mig azonban az előbbi az elkövetett cselekmény megtorlása által a tettest hasonló törvényszegésektől visszariasztani és másokban is az állami fenyegetés komolyságának tudatát felkölteni igyekszik: addig az újabb felfogás a tettes belső sajátosságához alkalmazva a büntetést, a bűnös hajlamainak ki* «Dem Augenblicksverbrecher, d. h. dem bisher unbescholtenen Thäter, der in augenblicklicher, leidenschaftlicher Erregung oder unter dem Einfluss drückender Nothlage zu dem Verbrechen hingerissen wird, das, seiner dauernden Eigenart fremd, eine vereinzelt bleibende, bitter bereute Episode in seinem Leben bildet — diesem Augenblicksverbrecher gegenüber — genügt es, wenn die Hemmungsvorstellung der staatlichen Gebote und Verbote dem Bewusstsein zu lebendiger Erinnerung gebracht werden.» Az «Augenblicksverbrecher» ellentétet képezi a «Zustandsverbre- cher». «Sobald nämlich durch die That des Verbrechers ein festgewurzelter verbrecherischer Hang bekundet wird («Zustandsverbrechen»), bedarf es der Sicherung der Bechtsordnung durch Unschädlichmachung des Verbrechers . . . Der eingewurzelte verbrecherische Hang braucht sieh nicht in wiederholtem Bückfall, er kann sich bereits in dem ersten zur Aburtheilung kommenden Verbrechen unverkennbaren Ausdruck geben.» Az «Augenblicksverbrecher» és «Zustandsverbrecher» között közép helyet foglal el az «angehender Zustandsverbrecher». «Wird durch die That ein noch nicht festgewurzelter, sondern noch in der Entwicklung begriffener Hang zum Verbrechen bekundet («angehender Zustandsverbrecher»), so soll durch eine andauernde und eindringliche Strafe die Umgestaltung der verbrecherischen Anlage versucht werden. (Liszt, Lehrbuch 71. 1.) 105
