Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
6 irtása vagy a javíthatlannak kiküszöbölése által akarja a társadalmat a visszaesés veszélyétől megóvni. Ebből a szempontból jogosultsága van az antithesisnek, mely a régi iskolát az igazságosság, és az újat a czélszerűség képviselőjének tekinti. Az igazság azt kívánja, hogy azok, a kiknek bűnössége alanyilag és tárgyilag azonos, bármily különböző jellemüek, egyforma elbánásban részesüljenek. A modern felfogás szerint a cselekmény csak jelensége a tettes lelkületének. Azonos tényállás ennélfogva igen különböző állami reactiora kell hogy vezessen; az egyik tettesnél a motivatio (elijesztés és javítás), a másiknál a sequsetratio által éri el czélját a büntetés.* Sőt mi több, a modern felfogás nem is akar igazságos lenni. Nem tartja kötelességének azt, hogy az elkövetett cselekményt megtorolja. A megtorlás fogalmilag feltételezi a beszámítást, a beszámítás a bűnösséget, ez utóbbi az akarat szabad elhatározását. Mindháromnak lehetőségét tagadásba veszik. Ebben a tekintetben nincs különbség a criminalanthropologia, a «terza scuola» és a nemzetközi büntetőjogi egyesület által képviselt criminálpolitikai irány között. Garofalo az uj tudományos kutatások első eredménye gyanánt a bűnösség és nem bűnösség fogalmainak — «a theologiai világfelfogás nyilvánulá- sainak» eltűnését üdvözli; Ferri, a ki soká közvetíteni iparkodik a hagyományos büntetőjog és a tudomány újabb látköre * Y. ö. Liszt, Zeitschrift III. 33. s köv. 1. «Als Zwang kann die Strafe doppelter Natur sein, a) Indirecter, mittelbarer, psychologischer Zwang oder Motivation, Die Strafe gibt dem Verbrecher die ihm fehlenden Motive, welche der Begehung von Verbrechen entgegen zu wirken geeignet sind, und die vorhandenen Motive vermehrt und kräftigt sie. Sie erscheint als künstliche Anpassung des Verbrechers an die Gesellschaft, und zwar entweder «) durch Besserung, d. h. durch Einpflanzung und Kräftigung altruistischer, socialer Motive; ß) durch Abschreckung, d. h. durch Einpflanzung und Kräftigung egoistischer, aber in der Wirkung mit den altruistischen zusammenfallender Motive, b) Directer, unmittelbarer, mechanischer Zwang oder (lewalt. Die Strafe ist Segue- strirung des Verbrechers; vorübergehende oder dauernde Unschädlich« machung, Ausstossung aus der Gesellschaft oder Internirung in derselben. Sie erscheint als künstliche Selection des social untauglichen Individuums.» 106
